510. Nagykanizsa, Vörösmarty utca
•A „Zala” című napilap 1887-ben adott hírt a Kinizsi és Petőfi utcákat összekötő utca megnyitásáról, amelyet akkor még Mezei illetve Mező utcának hívtak.
1900-ban kapta mai nevét.
Az utca elődje 1864-ben – a kataszteri térkép szerint – már létezett. Jelenlegi helyén egy földút vezetett a Kinizsi utca mai nyomvonaláig. Az itteni szántók eléréséhez használhatták, de az út keleti végén, a Petőfi utca közelében egy-két ház is állt az északi oldalán.
Az alábbi képeken látható közkúttól északra terült el Kotnek (Kotnyek?) József nagy telke a tulajdonos lakóházával és melléképületével.
A város belső része egyetlen megmaradt közkútjának öntöttvas vízemelő szerkezete a 61. számú ház előtt
(Miklósfa városrészben található még néhány hasonló darab.)
1973
(A hajdanán szokásos, fekete palánkokból összeállított kerítés az utca 1. számú házánál. Előtte, akinek érdemei voltak e kanizsai jellegzetesség megörökítésében.)
•A 15. szám alatt Gerócs Ferenc építtette fel házát az 1800-as évek végén.
Gerócs ugyan földművelésből élt, de szikvízgyártásba fogott itt, saját ingatlanán. Nem lehetett igazán sikeres, mert csak néhány, 1913-as adatot leltem fel vállalkozásával kapcsolatosan. Ugyanezt támasztja alá, hogy az itt látható hiányos szódásüvegen túl, munkássága tárgyi emlékével nem találkoztam.
Nyolcvan évet élt, 1941-ben halt meg.
•A 36. szám alatti, ma is álló*, akkoriban épült házban született Farkas Ferenc (1905-2000) zeneszerző.
*2016-ban bontásra került
Az 1930-as években
Farkas Ferenc
Szülőháza előtt 1965-ben
(Balra tőle Ivánkovits Ferenc zeneiskolai igazgató.)
•Az 58. szám alatt állt Mustos Pál (1917-ben, negyvenegy esztendősen halt meg) lakóháza, amely 1910 körül épülhetett.
Mustos 1898 végén tette le pénzügyőri esküjét. Hivatásától sokat várhatott, mert névkártyák sorozatát festette meg Gerdenits István helyi szobafestővel.
Talán csalatkozott reményeiben, mert 1901-ben otthagyta a hivatalt és a mozgópostát választotta új munkahelyének.
.
.