Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



386. Öregförhénc                                                               (Förhénci kápolna*)

 



Öregförhénc Újförhéncről nézve

 

1889-es fogadalmi kereszt Öregförhénc déli hegykapujában

 

•A területet már 1710 tájékán szőlőhegyként említették.
Förhénc két hegyhátból áll. Öregförhénc keleti oldalán húzódik Újförhénc. Neve is jelzi későbbi kialakítását. Szokatlan módon e hegyhát keleti oldalán már nem találunk szőlőket, ott ma erdő nő.
Nem volt ez mindig így. Az első katonai felmérés (1786) még szőlőt jelzett itt is. 1857-ben, a második felmérés készültekor viszont már nem találtak szőlőt e helyen a térképészek.


                      
1786                                                             1857

 

Hiába újabb keletű e hegyhát területének művelésbe fogása, igazán régi pincéket inkább itt talál, aki ilyeneket keres.



Újförhénc

 

Ennek (és a keleti oldal ültetvényei hajdani felszámolásának is) talán az oka az, hogy e várostól (Kiskanizsától) távolabbi rész kevésbé volt felkapott a szőlészkedni, borászkodni akarók között, mint szomszédja.

 

     

Öregförhénci pincék 1990-ben
(e-skanzen.hu)
 

     

 

                  

1990
(Négy felvétel egy vénséges vén öregförhénci pince utolsó napjairól.)
(e-skanzen.hu)
 

Az öregförhénci öreg hordó elülső fenéklapját Förhénci Horváth Gyula mentette meg

(Átmérő: 84 centiméter.)

 

•Öregförhéncen 1761-ben épült barokk, egyhajós, hagymakupolás kápolna. Építtetője Inkey Boldizsár volt.

Urunk színeváltozása (Transfiguratio) titulusú.

 

          

 

Az északi oldal az oltárral

 


A déli oldal a bejárattal

 


A mennyezeti freskó maradványai

 

           
Jézus és Mária domborműves képe

 

Későbbi szentélyfreskója ugyanezt a bibliai jelenetet örökíti meg. (1929-ben bízták meg a gazdák Fekete Lászlót megfestésével.)

1816-os leírása szerint tornyában 31 kilogrammos harang függött.

A világháborúban rekvirált harang helyett Szlezák László öntött új, 160 kg-os harangot 1924-ben.

 

                   

Mária öltöztethető szobra 1990-ben

(europeana.eu)

 

•Az ünnep napjához (augusztus 6.) kapcsolódik a bor megáldásának általános szokása és a szőlőhegy egyik búcsúja is.

•Szokatlan eseményre került sor a kápolnában 1944 őszén. Somogyi Gyula palini földbirtokos családja és vendégei jelentek meg ott. A házigazda leánya, Somogyi Ilona (1924- ) és Teleki Károly János (1920-2009) gróf Förhéncen fogadott örök hűséget egymásnak.

 

     

A házaspár

 

•Hajdanán, a 19. század második felében, amikor még a várostól északra eső hatalmas erdőségben betyárok rejtőztek, az újförhénci hegyháton vezető földút a mainál jelentősebb szerepet játszott. A gelsei országút, a főút sem volt jobb minőségű, mint a szőlőhegy északi hegykapujánál az erdőbe vágó, Kerecseny és Orosztony irányába vezető párja.
Az itteni kisebb forgalom kevesebb port jelentett, ráadásul árnyas erdőben vezetett és egy órányi időt is megtakaríthatott Esztergályhorváti, Dióskál, Egeraracsa, Kerecseny, Orosztony lakója, ha a kanizsai országos vásárokra jövet-menet errefelé haladt.
Számolhatott viszont a betyárok támadásával. A legveszélyesebb szakasz Förhénctől 6-7 kilométernyire, az útelágazásnál volt, ott, ahol az Orosztony felé vezető ág a fennsíkról, a meredek lejtőn (ez a Nagy-oldal) kanyarogva ereszkedik le a völgybe. E helyen a Kanizsa felől érkező kocsik kerékkötésre kénytelenek voltak megállni.
Akik egyedül voltak ilyenkor, gyakran lettek rablótámadás áldozatai.
Létezett azonban hatásos védekezés: 15-20 vásározó összebeszélt és egyszerre indult szekerével hazafelé. Ennyi embert már nem mertek megtámadni az útonállók; a gazda és vásári bevétele biztonságban kocsikázhatott hazafelé.

 


Förhénc környéke az 1870-es években
(Középen narancssárga színnel a szóban forgó út.)

 

•Nem kívánok a környék szőlőhegyeinek hajdani életéről túl idilli képet festeni, ezért idézem 1781-ből „ A Magyar Hírmondó” kanizsai tudósítóját:


Ezen a földön álmélkodva vettem észre egész szőlőhegyi gazdákat is, akik akármely bő terméskor is, egy akó bort sem adnak el pénzen; sőt inkább kevesen vagynak, akik pénzen ne vegyenek. Pénzen itt az kaphat munkást, aki a készpénzen kívül annyi bort ád a munkásnak, amennyit megihatik: megiszik pedig napjában egy-egy 6, 7 itzét* is. Semmi újság sem az itt, hogy a kapások előtt dézsával vagyon a bor, hogy minden kivágáskor eleget ihassanak. Az illyetén embereknek nyáron sem borok, sem kenyerek nintsen. Ruházatlanabb népet nem látni egy könnyen, hogysem ahol sok szőlők vagynak. Itt a gyermekek, leányok, asszonyok télen-nyáron mezítláb járnak: az esztendőnek nagyobb részét a szőlőben töltik el; a termést magok isszák meg, hát miből lehetne ruházkodni.


*körülbelül 5 és 6 liter
 

 

 

 

 

 

 

.

 

 

 

 

 

 

.


Insert failed. Could not insert session data.