381. Miklósfa

•Halis István szerint a 19. század első felében még „Szent-Miklós akkori híres lókötő népe majdnem teljesen horvát nyelven beszélt”. Mint írja, utóbbiról az iskola és a város közelsége, előbbiről pedig az odahelyezett csendőrség „szoktatta le” őket.
•Tény: a hajdani falu alapítói érdekes domborzatú területre telepedtek, amely jócskán különbözik a város más részeitől. Nagyszámú, szűk, viszonylag meredek oldalú völgyecske kanyarog útvesztőhöz hasonló rendetlenségben a lakóházak között.
Lókötőknek ideális terep.
 

1896

•Az 1872-től Horvátszentmiklósnak, 1895-től Somogyszentmiklósnak nevezett települést (Bagolasánccal együtt) 1948-ban csatolták Zalához. Nevét 1950-ig tűrték a hatalom akkori birtokosai.

Ide tartozik, hogy 1948-ban a község elöljárósága kérte az új, Zalaszentmiklós név engedélyezését. A helyi lap egy darabig használta is e névváltozatot, majd a korábbihoz tért vissza. Az igény – feltételezhetően – nem talált támogatásra.

A Miklósfai utca elején

1910 körül

1911

(Buzgó 1913-ban, hetvenkilencedik életévében halt meg.)

Az 1920-as években
(Buzgó özvegyének boltja.)
 

.

A hajdani nagyvendéglő
(Miklósfai utca 9.b.)
 

Az egykori községháza a Miklósfai utca 10. szám alatt áll
(Megjelenése alapján 1930 körül épülhetett. Homlokzatán dr. Szentendrey Edgár emléktáblája.)
 

A községháza telke 1910 körül

A jegyzői lak az 1920-as években

Miklósfai utca 30.

Megjegyzendő ezzel kapcsolatban, hogy 1919 februárjában Somogyszentmiklós (továbbá Bagolasánc és Liszó) Nagykanizsához csatolását kérte; a kezdeményezés eredménytelen maradt.
1982-ben lett Nagykanizsa része.
•Halálakor a faluban, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra gróf Keglevich Bélát (1862-1924), nagybirtokost, a főrendi ház tagját, Batthyány Lajos miniszterelnök unokáját. Apja – idősebb Keglevich Béla (1833-1896) – első férje volt édesanyjának, Batthyány Ilonának (1842-1929).
 

Batthyány Ilona fényképen és Vaszary János festményén

Édesanyja (Batthyány Lajosné) fényképével

Batthyány Ilona első férje, idősebb Keglevich Béla (1833-1896) 1865-ös (országgyűlési képviselői) portréja

A Keglevich család címere

A falu 1789-ben

(A Csengery út megnyitásáig az országút a Potyli hídján túl előbb nyugatról érintette a vendégfogadó két épületét, majd jobbra kanyarodva elkerülte a falut: a mai temető túlsó oldala mentén haladt dél felé.)
(Mórichelyen [Svajtzerház] ekkoriban tejtermelést folytattak.)
(library.hungaricana.hu)
 

•Amikor 1815-ben Richard Bright dunántúli utazási során Szent-Miklósra látogatott a körülbelül 10 000 holdas miklósfai határ a Festetics-uradalom része volt. (Földesurai 1733 és 1856 között a Festetics családból kerültek ki.)
Felmerül a kérdés, hogy hogyan lettek idővel Miklósfán, a Festeticsek hajdani birtokán a legnagyobb földbirtokosok a Keglevichek.
A pontos választ nem ismerem, de biztos, hogy a későbbi tulajdonosváltozások végeredményben Zichy Károly gróf (1785-1876), a 24 000 holdas vrászlói uradalom gazdája személyéhez kötődnek.
Ő − miután felesége lett Batthyány Antónia grófnő − igen jelentős birtokok tulajdonosa lett a Dunántúlon is.

A vrászlói uradalom ezek egyike volt. Vrászló mai neve Varászló. A falu Somogy megye határán fekszik. Nyugati szomszédja a zalai Pat.
Az uradalom irányításához Zichy 1843-ban Nagykanizsán vásárolt házat. A Fő út 14. szám alatti épületet (a korábbi Széchenyi-házat) az ott élő jószágigazgatója neve után Tárnok-házként emlegették.
Zichy leányai közül kettőnél is találhatunk kanizsai (miklósfai) kapcsolódási pontokat.
Zichy Antónia Batthyány Lajos (az 1849-ben kivégzett miniszterelnök) feleségeként adott életet Ilona nevű leányuknak. Ilona és első férje az, akiktől a Miklósfán élt Keglevichek származtak.

1865

1866
(Limbek tiszttartó élete 40. évében járt, amikor 1870-ben meghalt.)

Zichy Mária férje Wilhelm Walterskirchen báró (1808-1884) lett. Zichy Károly után, 1857-től ők birtokolták a Fő utca 14. szám alatt állt épületet.
Zichy Károly a városi ház megvásárlása után egy jó évtizeddel (1856) megszerezte a somogyszentmiklósi uradalmat is.
Így lehet, hogy a miklósfai templom oltárát annak idején (1881) Zichy Antónia (Batthyány Lajosné) készíttette. Akkor már rég ő volt az uradalom gazdája.

Ezzel kapcsolatban megjegyzem, hogy 1869-ben a keszthelyi felsőbb gazdasági tanintézet hallgatói látogatták meg az özvegy grófné gazdaságát. (Tanáraik vezetése alatt minden tanévben gyakorlati kirándulásokat szoktak tenni közelebbi és távolabbi vidékekre.)
A helyi lapban közölt beszámolójuk szerint „jelesen kezelt” gazdaságot tanulmányozhattak Miklósfán.
Különösen a mély talajművelés eredménye (ezt a „fúró-eke” rendszeres használatának tulajdonították), a juhászat, az „igen okszerűen kezelt” sertéstenyésztés, az öntözött rétek, a „ritka szépségű és példásan rendezett” erdők, a nagymérvű erdőültetések, na meg az őket fogadó vendégszeretet nyerte el tetszésük.

                      Talán gróf Batthyány Lajosné téglája (30 x 15 x 7,5 cm)    A felvétel tükrözve

(Nem lehetetlen, hogy a tégla Batthyány Ádám Vencel gróf téglavetőjében készült. Ő 1765 és 1787 között volt a kanizsai domínium ura. A család másik ágának hercegi címét 1772-ben örökölte.)

A két világháború között jórészt Keglevich Ilona grófnő (1885-1941) − ifjabb Keglevich Béla leánya − volt a birtok tulajdonosa.

       
A fiatal Keglevich Ilona
(Balra három másik grófkisasszony társaságában a Széchenyi-bálon. Az 1912-ben készült kép bal szélén látható.
A másik, 1913-as felvétel esküvőjén készült. Mellette fiatalon meghalt első férje, Batthyány Tamás [1875-1915] gróf.)

Somogyszentmiklósra kiránduló barakk-kórházi társaság 1936-ban
(A két kép eredetije Gayer Ildikó birtokában.)

•Keglevich Ilona második férje 1922-ben Bárczay Ferenc lett. 1935-től volt a csurgói kerület országgyűlési képviselője.
Az első bécsi döntést követően, 1938 utolsó napjaiban Somogyszentmiklós képviselőtestülete díszpolgárrá választotta. Akkor épp a Nemzeti Egység Pártja elnöki posztját töltötte be. Annak átalakulása (Magyar Élet Pártjává) után elnökhelyettesként tevékenykedett az új pártban.
 

Bárczay Ferenc

(1874-1954)

Bárczay alakíttatta ki 1925 körül a mórichelyi mezők legmélyebben fekvő részén a ma is létező halastavakat. Nem lehetett kis munka; annál inkább, mert részeként egy keskeny nyomtávú, gazdasági vasút pályája is megépült.

1926
(A 11,4 kilométernyi pálya a tavakat és a majort a kanizsai vasútállomással kapcsolta össze.)
 

1973
(A kisvasút töltésének [zöld nyíl] nyoma a Ligetváros és Miklósfa közötti területen.)
(fentrol.hu)
 

Barakk-kórházi vendégek Bárczay Ferencnél (balra) 1936-ban
(A felvétel Mórichelyen, az uradalom halastavainál készülhetett.)
(A kép eredetije Gayer Ildikó birtokában.)
 

1926

1957
(Ekkoriban Mórichelyi Állami Halgazdaság névvel folyt a haltenyésztés.)
 

•Keglevich Ilona halálával leánya, Batthyány Ilona Antónia (1913-1978) örökölte a birtokot, aki férjéül gróf Széchenyi Lajost (1902-1963) választotta.

A fiatal Batthyány Ilona Antónia

(geni.com)

Nem világos számomra, hogy férj és feleség mennyire befolyásolták egymást világnézetileg, de mindketten a hatalom felé igyekező magyarországi nemzetiszocialista mozgalmak elkötelezettjei lettek. Ennek érzékeltetésére talán elegendő két adalék.
Széchenyi Lajos 1937-ben Szálasi Ferenccel közösen alapította, majd vezette a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot.
Feleségét a Nemzeti Front 1938-ban alakult helyi csoportja egyik vezetőjének választották.
A visszaemlékezők szerint a feltűnően csínos „Bipszi” grófnő (jobbára így emlegették) szívesen menetelt a kanizsai nyilas tüntetések élén, zöld ingjén az elmaradhatatlan karszalaggal.
A házaspár a háború végén Argentínáig menekült, a férjet ott is érte a halál. A feleség már Münchenben élt halálakor.

•Richard Bright leírása szerint az uradalom központjában volt az intézők lakhelye, a „tisztilak” és közelében a gazdasági épületek. Az utazó említ ott egy hatalmas pincét, továbbá egy téglaégetőt is.
Mindezek csak a templomnak is helyet adó domb magasabb részein, attól északra és keletre állhattak. A tisztilak pedig csak az a L alaprajzú épület lehetett, amelyet a helyiek sokszor kastélyként emlegettek és 1962-től óvodaként használtak. A terület, amely még a termelőszövetkezeti gazdálkodás idejében is majorként funkcionált, keleti szélén valamit jelenleg is őriz hajdani jellegéből.
Itt néhány gazdasági épület még áll. Kettőt a lovak és a lovaglás „szerelmesei” hasznosítanak.

A lovasok által használt két épület nyugatról

 
Ugyanezek keletről

A harmadik megmaradt ház a Dr. Szentendrey utca 10. szám alatt

A többi építmény (a tisztilak is) már lebontásra került.

1910 körül

 
Az óvodává alakított egykori tisztilak
(Dr. Kotnyek István fotója.)

•A horvátszentmiklósi Batthyány uradalom főerdésze Krug József volt, aki 1891-ben, 71. évében hunyt el.

Szakértelmét hirdették az uradalom mintaszerűen kezelt erdői. Az elsők egyike volt a környéken, aki okszerű vadgazdálkodást folytatott a gondjaira bízott területen.

A vadorzókkal folytatott küzdelmében kétszer is fegyveresen támadtak rá. „Összelődözött” lábai nem is jöttek igazán rendbe.

Hatására választotta az erdőmérnöki hivatást Kaán Károly, annak ellenére, hogy a Kaán családban addig a jogászi végzettség volt a jellemző. (Megjegyzem, Krug is a rokonsághoz tartozott: Krug felesége és Kaán édesanyja testvérek voltak.)

•Volt a faluban még egy „kastély”. Valójában ez sem kastély, csak kúria (Keglevich-kúria) volt.
A mai országút nyugati oldalán helyezkedett el, a Dr. Szentendrei Edgár utca túloldali folytatása és a házak közül a Potyliba tartó ér déli oldalán. Már nem létezik, helyére két, a Dallas című amerikai sorozatot idéző, nagy épület került.
A terület most a Miklósfai utcának 1. sorszámú telke.

Az 1910-es években

    
A kúria a két világháború között

 
Romlott állapotában
(Dr. Kotnyek István felvétele.)

A „kiskastély” építési időpontját nem ismerem. Az 1864-es térkép már teljesen kiépült állapotában jelzi, de az 1789-es is ábrázol két épületet ott.
A családi sírboltot is ezen az ingatlanon, a terület nyugati részén alakították ki.
Amikor 1920-ban meghalt Hrabovszky Júlia, az ifjabb Keglevich Béla felesége, csak a parkban tudták eltemetni, mert a sírbolt még csak a tervekben létezett. (A férj nem sokkal élte túl feleségét: 1924-ben, hatvankét évesen ő is elhunyt.)
A végül elkészült építmény helyét nem ismerem, felszíni része talán nincs is már meg.
A helybeli Tóth László gyermekkori emlékei szerint a temetkezési hely a jelenlegi temető és a Miklósfai utca 1. számú ingatlan közötti erdősült területen volt. Ha így van, a valószínűleg kifosztott sírbolt megtalálása komolyabb kutatást igényel.

A kúria és környéke 1885-ben
(Jobbról a Kanizsáról jövő út. Mint látható, a park a mára erdővé alakult telek [191] egészét elfoglalja, a temető szélénél végződik.)

(library.hungaricana.hu)
 

A 20. század első évtizedében

A környék 1963-ban

(fentrol.hu)

•Kárpáti Kantó Katalin verse 1994-ben született:

Miklósfai temetőn

Vidéki temető,
levente árok véd,
takar a Kiserdő,
földvárak hantján
suhan a jövő.
Találkozunk parttető.
Öcsém fekete haján
a sír nincs már,
te is nyugszol Apám.
Gránitba vésett név,
kialudt gyertyafény.
Ki mondhatná végig,
egy név mennyit ér,
szelleme meddig él…
 

•A hagyomány szerint Miklósfa déli határán négy vízimalom létezett. Mindegyik a Szaplányos-patak energiáját hasznosította.

Három malom és neveik 1789-ben

(library.hungaricana.hu)

Az első katonai felmérés (1782-85) térképén ezek közül háromnak meg is találhatjuk malomtavát.
(Az 1858-as második katonai felmérés idejében már csak egyikük létezett; a többi talán a patak árokká alakításának lett áldozata.)

Első katonai felmérés

Második katonai felmérés

A még szabályozatlan patak akkoriban a Principális-völgyhöz közeledve észak (!) felé fordult és eltűnt annak mocsarában. Itt állt Szaplányosi-malom. Mára nyoma sem maradt, helyén halastó van.

1899

Ahol a patak keresztezte a Jankapuszta felé vezető utat (itt ma is létezik külön a patak, kicsit nyugatabbra pedig az árok), ott volt a Svejg-malom. Emlegették Posta-malomként is.
Ettől keletre épült a fel a Liszói-malom. (Csupán nevében volt liszói. Ellenben kicsivel keletebbre, már valóban Liszó területén, dolgozott egy további malom.)
Az itteni negyedik malom térképi nyomát nem találtam. A Szigecskei-rét keleti szélén állt (ha egyáltalán létezett), ott, ahol Magasdpuszta és a Magasdi-erdő közötti völgyből érkező ér torkollik a patak szabályozásával létrehozott Szaplányosi-árokba. Szigecskei-malomnak nevezték.
•Nem tudni, mióta foglalkoznak Miklósfán a kerekrépa savanyításával.
A kerek, húsos, lila-fehér gyökerű, emberi fogyasztásra is alkalmas növényt hagyományosan az aratást követően felhántott tarlóba (tarlórépának is nevezik) vetik. Így a területet ismét hasznosítják és a répa feldolgozásával a család táplálékhoz, de piaci bevételhez is jut.
E répaféleség savanyítása másfelé sem ismeretlen teljesen, de itt kovászos lével történik, ami kellemesebb ízt ad neki.
Lisztből langyos víz és élesztő hozzáadásával kovászt készítenek, ezt tányéron pár napig érlelik. A kovászt ezután egy edényben langyos vízzel elkeverik és egy újabb napot várnak. A meghámozott, legyalult répa ebbe a lébe kerül és legalább két-három napig benne is marad. Fűszerként birsalma szeleteit, babérlevelet, egész borsot, tormát és csöves pirospaprikát használnak.
Az így savanyított répából aztán többféle ételt készítenek.
Számomra a babos répa a legkedvesebb. Ezért alább ennek receptjét olvashatják, nagyjából úgy, ahogy Németh Károlyné a Zalai Hírlap újságírójának elmondta.

Először is áztassuk be a szárazbabot vízbe és egy napig hagyjuk is benne, mert különben kemény marad a gyorsan puhuló répa mellett! Ezután a babot feltesszük főni annyi vízben, amennyi ellepi. Kevés sót is dobunk bele, meg egy babérlevelet. Közben egy fej vöröshagymával, zöldpaprikával hagyományos pörköltet csinálunk, éppen csak annyi vízzel, hogy ne égjen le. A savanyított répát is feltesszük főni. Felhasználás előtt nem árt hideg vízzel leöblíteni kicsit, úgy veszít a savanyúságából. Tíz-tizenöt szem egész borsot, egy kávéskanálnyi törött borsot és sót is szórunk bele. Egy egész vöröshagymát felkockázunk, azt is hozzáadjuk: nyugodtan dobjuk a tetejére, néha úgyis meg kell kavarni a répát, majd elvegyül benne. Főzés közben vegyünk ki egy-egy szál répát, kóstoljuk meg, ha már elég puha, öntsük hozzá a pörköltet, a babot és keverjük el benne! Ezután egy tányérban kis doboz sűrített paradicsomot kevés vízzel simára keverünk, azt is hozzáöntjük, majd fokhagymanyomóval három gerezd fokhagymát préselünk bele. Végül hozzáadjuk a liszttel és zsírral (olajjal) készített rántást, az egészet még egyszer jól összekeverjük, miközben a főzés közben elpárolgott vizet pótoljuk.
A húsként általában használt sertéslapockát lehet részben helyettesíteni füstölt csülökkel, füstölt tarjával, akár vegyesen is.

       
2010

(A hozzávalók arányát talán érzékelteti, hogy 2010-ben, amikor Miklósfán 1500 adag csülkös-babos répát főztek egyetlen hatalmas kondérban, 100 dkg répához 30 dkg babot, 80 dkg sertéslapockát, 30 dkg füstölt tarját és 30 dkg füstölt csülköt adtak.)

•Tivolt János, aki 1890-ben megalapította, berendezte, majd nagy sikerrel működtette a Fő út 8. szám alatt a Központ kávéházat, 1901-ben költözött vissza szülővárosába, Zalaegerszegre. Azonban a nálunk töltött egyetlen évtized mély nyomokat hagyott benne.

1922-ben is (akkoriban gőzfürdőnket látogatta) az egyik egerszegi lapban ecsetelte az olvasóknak a kanizsai élet előnyös vonásait. Sőt! Befejezésül Miklósfát emlegette:

„Hallották-e már hírét Horvátszentmiklósnak? Ugye, nem. Ott van egy félórára Kanizsától, de már Somogyban. Hát ennek a falunak egy nagy titka van.

 Ez olyan, valami fölséges étel, hogy az ember az ujját megszopja utána! Amikor én ott laktam, általános volt a vélemény, hogy a szentmiklósi répa hús nélkül is jobb, mint a más répa hússal. Hajrá! Hozassunk és együnk szentmiklósi répát, hadd menjenek tönkre a marhatenyésztők!”

.