261. Nagykanizsa, Huszti György tér

A bontások előtt

•A térnek alig nevezhető kiszögelés 1900-ban kapta mai nevét Halis István javaslatára.

Addig külön neve nem volt. A korabeli helyszínrajzok azt a benyomást keltik, hogy amikor 1873-ban a mai Eötvös tér északkeleti darabjának a Vörösmarty tér nevet adták, a területet e tér részének tekintették.

•Halis sikerrel győzte meg a tanácsot, hogy „a német enciklopédisták” szerint Kanizsán született – a törökök által fogságba hurcolt és így igazi világutazóvá vált – Huszti György és ezt ők (a német enciklopédisták) Kanizsa legfőbb nevezetességének tartják.

Halis – ilyen kérdésekben megkérdőjelezhetetlennek számító – tekintélyével egyedül Tuboly Viktor képviselő merészelt szembeszállni. Hiába mondta azonban, hogy „ő tagja a Magyar Történelmi Társulatnak, de sohasem hallott semmiféle Huszti, vagy Guszti, vagy minek is hívjákról”.

Volt persze, ami érvelése hatását gyengíthette. Megelőzően indignáltan kifogásolta, hogy őt – mint irodalmi embert – kihagyták a névadásokat előkészítő bizottságból; majd ő indítványozott volna alkalmas neveket.

Így esett, hogy 1900-ban Kanizsa városa szülöttének fogadta Huszti Györgyöt.

262. Nagykanizsa, Huszti tér 1. (képek még: Eötvös tér 13.)

•A Huszti téren a mai emeletes házak helyén állt épületek a 19. század második felében – a nagy laktanyák felépüléséig – katonai célokat szolgáltak.

•A Glóbusz-ház nyugati része helyén, az Eötvös téri oldalon (korábbi számozás szerint: Eötvös tér 13.) volt a „várta-ház”, a katonai őrség háza, kaszárnyája. Az 1851 és 1867 közötti időszak egy részében valószínűleg az akkori csendőrség (zsandárok) laktanyáját helyezték el benne. Ezt követően néhány évre a járási bíróság börtöne lett.

A katonaság kivonulása után a házban 1910-ben rendőrőrszoba létesült, majd 1927-ben cselédotthonná alakították.

Istállóban (1889)

•A másik épület a Huszti tér sarkán (Huszti tér 1.) ménlovas istállóként szolgált. Az 1822-es térképen a város istállója néven szerepel. A sarokházat 1877-ben a város elemi iskolává alakította, amely a Petőfi utcai iskola felépüléséig volt használatban.

Az istállóból lett oktatási intézmény működési feltételei mindig messze voltak az ideálistól. A helyzetet zsúfoltság súlyosbította: 1929 őszén a szünetekben 151 gyerek (három osztály) próbált magának helyet találni 73 négyszögöles udvarán.

263. Nagykanizsa, Huszti tér 3.

•Bár jelenleg a tér legöregebb háza, de ez is a Rozgonyi utca legfelső részének megnyitása után épült.

•A helyén állt korábbi, a század első éveiben emelt épületet az 1942-es döntés nyomán lebontották. Abban az épületben neves lakatosok dolgoztak.

A 20. század első évtizedeiben Ország Kálmán (1928-ban, hatvanöt évesen halt meg), a ház tulajdonosa, majd az 1930-as években már az 1895-ben született Márkus József, aki átvette elődje épületét, műhelyét.

Ország egyik munkája a Tripammer utcai temetőben

Utóbbi korábban a Kisfaludy utca 33. szám alatt tevékenykedett, szabadulási remekeként a Rozgonyi utca 9. szám alatti kaput készítette. Ezüst zsebórát kapott érte a bírálatot végzőktől.

Az ő nevéhez fűződnek a rendőrség épülete és a volt Pannónia szálloda lakatos munkái. Ezekből mára alig maradt valami.

264. Nagykanizsa, Huszti tér 6., 7. és 8.

1864 és 1917

(Thúry György Múzeum.)

A Huszti tér 6. és 7. számú házak 1980 körül
(Török Tibor felvétele.)
 

Versengő női biciklisek 1950 körül a Huszti tér 8. szám Eötvös téri oldalán
(Az épületet a 20. század legelső éveiben építhették át, hogy helyet adjon a képen is látható vegyeskereskedés elődjeinek. Akkoriban Günsberger Jakab tulajdonában volt a ház és a bolt is.)
(Thúry György Múzeum.)
 

1958

•A Huszti tér keleti oldalának három háza – az 1864-es kataszteri térkép szerint – Fürst Simon tulajdonában volt. Tőle – a nagy laktanyák megépülése előtt – a város bérelte a katonaság számára. Ezeket együtt nevezték annak idején Simon-kaszárnyának.
1872-es leírása szerint a cseréptetős épületek maximum száztizenöt katonának tudtak elhelyezést biztosítani. A „laktanyácska” egy részét raktárként használták.
 

A magánzárka ablaka előtt (1880)

Az 1860-as évek elején a 6. számú, északi házban a tulajdonos kocsmát is működtetett.

Az épületek mindegyikét 1989-ben bontották le.

A tér keleti oldala és a Petőfi utca eleje korábban: Huszti tér 6., 7., 8. (sarokház) és Petőfi utca 2. (szomszéd jobbra)

(Thúry György Múzeum.)

.