•Korábban itt húzódott a megye határa.
Az első katonai felmérés idején (az 1780-as évek első fele) még csak az országúttól délre eső része létezett a településnek; ez Somogy megye része volt. A második katonai felmérés (1858) térképén már ott van az északi oldalon a hercegi uradalom (Felső-Sáncz, Sáncz-puszta néven emlegetett) majorja, ami a városhoz tartozott.
Bagolasánci lábaspajta 1910 körül
Bagolasánci vályogszárító 1910 körül
A somogyi település – Bagolával együtt, amelyhez tartozva Bagolasánc volt együttes nevük – 1948-ban lett Zalához csatolva. 1950-ben Sánc déli fele is része lett a városnak.
Megjegyzendő ezzel kapcsolatban, hogy 1919 februárjában Bagolasánc (továbbá Somogyszentmiklós és Liszó) Nagykanizsához csatolását kérte; a kezdeményezés eredménytelen maradt.
Rába József (Bagola-Sáncz) szódásüvege
A sánci temetőben
Sánc neve a hagyomány szerint a vár törökök általi elfoglalása előtti időszakból származik. Ekkoriban a portyázó törökök ellen, védve a fontos utat itt őrtornyot és köré sáncot építettek.
•Sáncban egy levél szerint 1775-ben már volt kocsma. A miklósfai uradalom e létesítménye azon a telken állt, amelyen ma a Kaposvári utca 46. és 48. számú házak találhatók. Tartozott hozzá egy „mulatókert” is, amelynek sokszor voltak vendégei a városból érkező, kikapcsolódni vágyó társaságok.
Hofstädter Kristóf uradalmi építész évszám nélküli terve fenn is maradt. Az általa megálmodott, aprónak nem nevezhető fogadó megépült. A tervező a parkosított kerthelyiséget az épület mellett, annak keleti oldalán képzelte el. Az 1865-ös kataszteri térképen azonban a fogadó mögött találjuk: vagy ide került eredetileg is, vagy időközben áthelyezték.
1865
(mapire.eu)
1881
1921
(A vendéglő a második világháború után is megtartotta nevét.)
Az első világháború idején készült felvételen a budapesti vasútvonal sánci őrháza
(A Déli Vasút alkalmazottja a központi részből déli irányba vezető [ma József Attila] utca utolsó házában élve vigyázta a forgalmat.)
Az efféle őrházak típusterve
Az épület (József Attila utca 45.) ma
•Ide illik a több mint százéves kanizsai nyelvtörő:
„Peksz szűcs nem sánci szűcs.”
(Peksz Antal szűcs titkára és egyik énekese volt az 1862-ben alakított kanizsai dalárdának. 1901-ben halt meg. Hetvenkilenc éves volt akkor.)