334. Nagykanizsa, Kórház utca

Lebontásra került a sarokház (Teleki út 2.) és déli szomszédja is

Az utca eleje a bontások után

(2009 novembere.)

•Az utca keleti oldalának házsora már az 1786-os térképen is ábrázolva van. Igaz, akkor még a tőle nyugatra lévő nagy, beépítetlen térséget határolta.

Az 1822-es térképen Tizenhárom városi utca a neve, 1864-ben a Szentgyögyvári utca részeként ábrázolták.

Jelenlegi nevével a város 1901-es térképén szerepel először.

Az utca 3. számú telkén 19. századi fazekasműhely maradványai kerültek elő 1979-ben

335. Nagykanizsa, Kórház utca 5.

•Az 5. szám alatt még áll* Lengyel Lajos ügyvéd, majd a város főjegyzője (1882 és 1910 között) háza.

Lengyel tevékenykedett a Dunántúli Dalosszövetség és az Önkéntes Tűzoltó Egylet elnökeként is.

1925-ben a Katonarét egyik tervezett utcája (ma Thury György nevét viseli) róla lett elnevezve.

Lengyel Lajos

(1849-1910)

(Tima Sándortól.)

* 2009 szeptemberében lebontásra került.

336. Nagykanizsa, Kórház utca 13.

•Az 1910-es évek első felében emelt, ma is álló ház tulajdonosa Cseh Joakim, a Teleki utcai iskola tanára volt.
Előzőleg Klein Vilmos (hetvennégy évesen, 1926-ban halt meg) szénkereskedő élt itt. (Klein a szomszédos, Kórház utca 15. szám alatti épületbe költözött át, miután az 1911-ben elkészült.)
 

Cseh Joakim

(Jeszenői Csaba gyűjtéséből.)

•Csehék unokája, Bertha Bulcsú (1935-1997), a város szülötte neves íróvá vált.

Bertha Bulcsú

Bertha apró gyermekként sokszor volt hosszabb-rövidebb ideig vendége nagyszüleinek és a háznak.

337. Nagykanizsa, Kórház utca 15. és 17.

•A századfordulón a házsornak a Kórház utcához tartozó utolsó épülete a 15. számú telken állt. (Déli szomszédja már a Kossuth tér részének számított, 21. házszámmal.)
Előbbi tulajdonosa volt Hajgató Sándor.
Lakóháza lebontását követően a nagy telket két részre osztották (Kórház utca 15. és 17.), majd mindkettőre egy-egy házat építettek. Közülük még létezik a 17. számú.
 

Kórház utca 17.

Az új, 15. számú ház létesítésére 1911-ben kapott építési engedélyt Hajgató 1873-ban született leánya, Janka. (Hajgató Janka óvónőként kezdte oktatói tevékenységét az Attila utcai óvodában.) Hajgató Sándor özvegye, Takács Erzsébet 1912-es halálakor (hatvannégy éves volt) a 17. szám alatt lakott.

•Hajgató a polgári leányiskola tanára, a Kanizsai Tanítói Járáskör elnöke volt. Ő kezdeményezte Kiskanizsán a Polgári Olvasókör megalakítását. (1873-ban költözött Kiskanizsáról Kanizsára.)

Leginkább mégis helybeli költőként tartották sokra.

1886-ban Szalay Sándorral együtt lapot is adott ki. A „Katholikus Népbarát” megjelentetését fél év után – anyagi okokból – abba kellett hagyniuk.

Hajgató Sándor (1845-1909) és két könyve

Szalay Sándor (1856-1934) és tankönyve

•Kanizsán alapították 1872-ben a Zalamegyei Tanítók Egyesületét is. Székhelyét 1921-ben helyezte át Zalaegerszegre.

.