052. Nagykanizsa, Babochay utca

•A Babochay (korábban, 1900-tól Gyár) utca a 19. század utolsó évtizedében kezdett kiépülni az Erdész utca felől.
Korábbi neve utalhatott a torkolatával szemben megépült szalmagyárra, de akár a mögötte lévő tégla- és sörgyárra is.
1900-ig Zsák utca néven ismerték. Az is volt. E jellege a Vécsey utca megnyitásával szűnt meg.
 

1901
(Balra a nagy Babochay-telek.)
(Thúry György Múzeum.)
 

Bár a belvárostól távol esett, a vasutasok szívesen építkeztek itt: a házhelyekből hiány volt a városban, itt viszont olcsón juthattak a szükséges földhöz. Ennek oka az volt, hogy a város nem tervezte itt utca nyitását és ennek megfelelően jó ideig semmit nem költött az áldatlan viszonyok normalizálására.

A házak előbb az utca keleti oldalán jelentek meg. A 20. század első évtizedében többségük már készen állt: 1911-ben 41 lakóház volt benne. Így aztán a városi közgyűlés is kezdte beadni derekát: 1912-ben vasúti salakot hordattak az „úttest” sarára.
A helyzet azonban az első világháborúig sem rendeződött: itt nem létezett jogi értelemben vett közút, még a kocsiút területe is az építkezők telkéhez tartozott.

•Nyugati oldalán, a Csengery út felett terült el a Babochay család jelentős méretű telke.

Ma a terület északi végén a Babochay utca 20. számú ház, délen a Babochay utca 2. számú sarokház áll.

Parcellázására közvetlenül az első világháború után már volt kísérlet, de eredménytelenül. Ezt követően a város vásárolta meg, hogy ott ipartelep, esetleg közintézmény létesülhessen. 1924 végén kisebb részekben megkezdődött bérbeadása. Ekkoriban dőlt el, hogy a területen két utcát (Wlassics Gyula és Kassa) kell nyitni. Előbbi 1928-ban, utóbbi 1939-ben kapta nevét.
Végül 90 olcsó telket alakítottak ki és kezdtek árusítani 1927-ben. Feltételként szabták, hogy az építendő házakat a következő év végéig be kell fejezni.

Kilátás a Gyár utca feletti területről nyugat felé 1909-ben
(Steiner Edgár vízfestménye Zsittney Gábor tulajdonában.)
(Az utcának e része, a Babochay-telek és a Csengery út e szakasza, a Blau-telek még nincs beépítve. A háttérben az Ady utca fasora a zsidó temető síremlékeivel, balra az Ady utca 63. szám alatti kétemeletes ház.)

Nagykanizsa, Babochay utca 3.

•1895-ben Hartmann János főkalauz (83 évesen, 1944-ben hunyt el) két társával építtetett egy kisebb lakóházat a Babochay utca 3. szám alatti telek É-i felén. Könnyen lehet, hogy ez volt az új utca első épülete. Az 1907-es városi címtár Hartmannt már egyedüli tulajdonosként jelzi.
A telek beépítettsége gyorsan nőtt. Elkészült a mai ház D-i fele és az udvari lakások is. Kilenc ablakával az utca legnagyobb házává vált.
Bérházként működhetett. Jobbára a vasúton dolgozók lakták.
Eredeti homlokzati jegyei javát mára elvesztette.

Az épület (1035) alaprajza 1917-ben
 

Nagykanizsa, Babochay utca 7.

•A Babochay utca 7. szám alatti házat a 20. század legelső éveiben építtette Szommer Ferenc főmozdonyvezető. Pais János (az építtető leszármazottja) közlése szerint a családi emlékezet úgy tartja, hogy a munkát olaszok végezték. Ez arra utal, hogy ez az épület is a Morandiniek kanizsai tevékenységének egyik még létező emléke lehet.

(Szommer hetvenhét esztendőt élt, 1934-ben halt meg.)

Nagykanizsa, Babochay utca 13., 15. és 17.

•2011 őszén örömteli meglepetés ért. Zsittney Gábor úr jóvoltából kezembe vehettem Steiner Edgár (Edgar Steiner von Eltenberger) hajdani kanizsai polgár rajzait és vízfestményeit tartalmazó albumot. Az alkotások a 20. század legelső éveiből származnak, jó részük a városban készült. Az album mai tulajdonosa engedélyezte a képek digitalizálását és itteni közzétételét is. Így, most az írásom több helyén sikerült a város századfordulós hangulatát Steiner Edgár műveivel is érzékeltetni.
Közben némi „nyomozást” folytattam a képek alkotója tekintetében is.
A német anyanyelvű Steiner valószínűleg felesége (Hirländer Jozefin) személye okán került a városba, az akkori Gyár utcába. Ott már állt Hirländer Gyula (déli vasúti főkalauz) háza a 13. szám alatt, amely a 19. század legutolsó éveiben épülhetett. Steiner néhány évvel később (az album legöregebb rajzai 1907-ben készültek) építkezhetett a 17. szám alatti telken.
A köztemetőben, a két család közös sírboltjában található feliratok szerint Steiner 1857-ben született, 1913-ban érte a halál. A közös hadsereg nyugalmazott főhadnagyának és az osztrák államvasutak állomásfőnökének titulálták emléktábláján.

                      
A sírbolt Kohn Samu szép kapujával

A „Zala” kis megemlékezésében azt írta, hogy a „hatalmas termetű” nyugalmazott „szekerész” főhadnagy és vasúti tisztviselő egy influenzás fertőzést követő tüdőgyulladásban halt meg. Ugyaninnen tudható, hogy Steiner nyugdíjazása után költözött Kanizsára.
Mint az album bizonyítja, élete utolsó éveiben sokat festegetett Kanizsán és üdülőhelyeken. Alkotásait nézegetve, feltétel nélkül örülhetünk ennek.

        
Balról jobbra: a művész kedves témája (Lili) 1909-ből, Kassa (1910) és Karlsbad (1912)
(A képek Zsittney Gábor tulajdonában.)

Hirländer Gyula 1944-ben halt meg. Nyolcvankettő éves volt akkor.    

A 13. szám alatti épület

       
Steiner Edgár két 1907-es vízfestménye házának udvari részéről
(Az udvar jóval nagyobb, mint manapság, mert Steiner birtokolta a 15. számú telket is.)
(A képek Zsittney Gábor tulajdonában.)

        
Babochay utca 17.

Nagykanizsa, Babochay utca 45.

•Lásd: Csengery út 91., 93., 95. és 97.

Nagykanizsa, Babochay utca 56. (egyben Vécsey utca 4.)

•Lásd: Vécsey utca 4.

2017