253. Nagykanizsa, Hunyadi János utca

 

    

Az Eötvös téri torkolatban lebontott (2009 októbere) házak

 

   

A 22. és 25. számú telkeken állt házak

 

Hunyadi utca 37.a

 

 

          

 

         

Hunyadi utca 21. és a ház bontásakor előkerült téglák

 

      

Hunyadi utca 20. korábban és ma

 

  
Hunyadi utca 32. és a Királyi Pál utca 8. szám alatti sarokház
(Előbbit már lebontották, utóbbit átalakították.)

 

Bontásra került ez a 35. szám alatti épület is
(A korábbi állapotot megörökítő három fenti képet Deák-Varga Dénes főépítész jóvoltából tudom bemutatni.)
 

•A város 1822-es térképén már jelezve van.

Korábbi neve 1873-ig Kereszt utca volt. Semmilyen forrás nem utal arra, hogy volt az utcában valaha is fogadalmi kereszt, hogy az elnevezés a vallási jelképhez kapcsolódna. Valószínűsítem, hogy a keresztutca jelleg (a Fő út és a Rákóczi utca összekötése) adta az elnevezés alapját. Ugyanez feltételezhető a Kölcsey utca korábbi nevéről (Kiskereszt) is.

•Földszintes házait jellemzően iparosok lakták. Korábbi kisvárosi arculatát sokáig őrizte. Az utóbbi harminc évben a házak közül egyre többet lebontanak, mára csak az utca eleje sejtet valamit a hajdani utcaképből.

•Az évszázaddal korábbi utcakép megszokott részeinek számítottak a gyümölcsárusok.

 

 

Akadtak köztük jól menő üzletek kitelepült eladói, de többségük egyszerű kofaasszony volt. Csak tevékenységük szerény hasznából tudták fenntartani magukat.
Az árusok számára egyik helyként a Hunyadi utca Fő úti torkolatát jelölték ki. Itt a sarkon, lakásához (Hunyadi utca 7.) közel kínálta portékáját özv. Rzehorcz Károlyné (Weber Mária).
Élete 68. esztendejében, 1910 decemberében az idős asszonyról végre írtak a helyi lapok:

„Hivatásának csatamezején, az utcasarkon, gyümölcsös kosarainak tövében érte utol a halál özv. Rehorc Károlyné szül. Wéber Mária 78 éves gyümölcsös kofát. A felső városrész közismert Mári nénije még tegnap délután is fürgén pergő nyelvvel árulta a Fő út és a Hunyadi utca kereszteződésénél lévő standján a maschancker almát, meg a »finom« lasponyát. De jött a 2 óra 27 perc és Mári néni kezéből kiesett a félliteres, mire a körülállók nagy ijedten összeszaladtak, akkorra Mári néni már a könnyű halállal elhunytak boldog mosolyával nyújtózott végig a járda kövezetén.” − adta hírül az egyik újság.

„Kofaasszony volt. Ott üldögélt a felső templommal átellenben évek, évtizedek, talán már évszázadok óta. Alakja már szinte összenőtt a környezetével.” − tette hozzá a másik.

 

 

A felvétel az 1910-es évek közepén készülhetett

(Jobbra a 33-as, a 35-ös és a 37-es számú házak. Tulajdonosaik földművesek, napszámosok voltak.)

(S Varga György jóvoltából.)

 

A Királyi Pál utca alatti szakasz

(Jobbra Hunyadi utca 35.)
(Ketting Klára 1940-es felvétele.)

(indafoto.hu)

 

Ugyanez 1961-ben

(Jobbra a 29. számú ház darabkája, mögötte a 31. és 33. számú házak. Balra a 32. számú épület egy része, amely mögött látszik a Királyi Pál utca 8. számú sarokház.)

 

Nagykanizsa, Hunyadi utca 2.   (egyben Fő út 23.)

 

•Lásd: Fő út 23.

 

 

         

 

254. Nagykanizsa, Hunyadi utca 1. és 3.                                                          (Hadastyán-ház)

 

•1892-ben kezdte működését a városban Zollner János reszelővágó. Műhelyét itt, a Hunyadi utca 1. szám alatti házában alakította ki.

 

1892

 

Zollner János
(1937-ben, hetvenhárom éves korában halt meg.)
(Thúry György Múzeum.)

 

Ritka mesterséget választott, akárcsak fia, az 1895-ben született Ferenc. Talán a munka monotóniája is csökkentette a szakmáról álmodozó fiatalok számát.
Művelői általában apró helyiségekben, kevés emberrel dolgoztak. Zollner esetében sem volt ez másképp.

 

Reszelővágók 1890 körül

 

A Zollner-féle lakóház és műhely alaprajza a két világháború között

 

1952 elejétől a reszelők, ráspolyok készítése a helyi Finommechanikai Vállalat keretein belül folyt tovább a Fő út 12. szám alatt. A megyei lap 1957-es cikke szerint Zollnerék ráspolyait exportálni is tudták.

 

         
A kamra ablaka ma is a helyén

 

•Zolnerék házát 2019 januárjában lebontották.

 

Az épület egy téglája

 

A 20. század első évtizedében
(Jobbról a Hunyadi utca 1. szám alatti ház sarka, mögötte Hunyadi utca 3. Balról Hunyadi utca 10.)

 

•Örömteli, hogy ma is áll a Hunyadi utca 3. szám alatti ház. Állapotán látszik, hogy tulajdonosa tisztában van értékével.
Az utca felé forduló oromfalával a hajdani Kanizsa jellegzetes épülete. A 19. század első feléből származhat.

 

    

 

 

•1890-es adat szerint a helyi Hadastyán Egylet ebben az épületben székelt.
1885 és 1915 között működtek főleg betegsegélyezési céllal.
A kiszolgált és tartalékos katonák csukaszürke uniformisukkal, kakastollas fekete vadászkalapjukkal, rézveretű kardjukkal, fehér zászlójukkal színfoltjai voltak a városnak.
Zászlójuk egyik oldalán a Madonna képe volt, karján a gyermek Jézussal és a zászlószentelés 1889-es dátumával. A másik oldalra az ország címere került, a koronát tartó két angyallal és az „A nagy-kanizsai hadastyán egylet 1885.” felirattal. A zászlórúdba szegeket vertek a tagok nevével.
Rezesbandájuk 1898-tól létezett. Fellépéskor az egyesület tagjainak egyenruháját hordták apróbb eltérésekkel. Kardot nem viseltek, gallérjukon a tölgyfalevél mellett lant is volt, csákójukat zöld helyett hófehér toll díszítette.
Akárcsak a már korábban megalakult tűzoltózenekar, ők is szívesen koncerteztek közterületeken. Ugyanezen szándékkal látogatták még Kanizsát a városhoz közeli falvak („még képzettebb" zenészekből toborzódott) tűzoltózenekarai is.
Így aztán voltak, akik már-már elviselhetetlennek érezték a helyi zenei élet gazdagságát.
•A házat a 20. század elején Babics Antal cipészmester birtokolta.
A 20. század elején másfél száz cipész és csizmadia, továbbá segédeik, inasaik csapata látta el lábbelivel a várost és környékét.
Közülük Babics Antal még évtizedekig itt várta megrendelőit. 1936-os halálakor kilencvenhárom éves volt.
 

255. Nagykanizsa, Hunyadi utca 6.

 

 

•A század legelején itt, házában működtette Székelyi Lajos Első Nagykanizsai Fehérnemű Mosó és Vasaló Intézetét.

 

1906

 

1907

 

1911

 

A 4. és 6. házszám alatti három épület bontása 2018-ban

 

256. Nagykanizsa, Hunyadi utca 7. (korábbi számozás szerint)

 

1862

(Schlechta [Schlecta] 1887-ben, hetvenkettő évesen halt meg.)

 

•1913-ban a már lebontott földszintes házban nyitotta meg a József Főherceg Szanatórium Egyesület helyi csoportja (1906-ban alakult) a város első tüdőgondozó intézetét.

 

           

1903 és 1913

     

Ez volt a „dispensaire” (rendelőintézet). A szerény méretű ház a gondozói lakáson túl helyet adott még két rendelőnek.  Első vezetője dr. Szekeres József lett.

 

A ház (a háttérben) 1940 körül
(Pék Pál hagyatékából.)

 

•A rettegett tüdőgümőkór ekkoriban – az egészen korán felfedezett esetektől eltekintve – gyógyíthatatlannak számított. Így aztán, pusztított az idősebbek és a fiatalabbak között egyaránt.
Az itteni intézet sem ígérte pácienseinek felépülésüket. Heti két alkalommal fogadták őket. Vasárnap a munkásbiztosító pénztár tagjait, szerdán este a város szegényeit. Gyógyszert csak a betegséget kísérő esetleges rosszullétekre adtak. Egyébként tanácsadás folyt, amelynek célja a fertőzés terjedésének akadályozása volt, a családban és a tágabb környezetben egyaránt.
A rendeléseken kiadott kuponok révén a rászorulók pedig javíthattak kicsit étkezésükön. A szelvényekkel napi egy-két kiló kenyérhez és egy-két liter tejhez juthattak.
A szerény segítség biztosan növelte a megjelenők számát is.
Évente kettő-három beteget tudtak az országos egyesület szanatóriumaiba küldeni üdülésre.

•Itt lakott 1938-ban Fekete László iparművész (portré- és templomfestő)

 

Fekete László

(Béres Sándortól.)

 

                

Két könyvborítója 1934-ből és 1938-ból

 

1935

 

1937

(A két reklámot Fekete László rajzolta a helyi lap számára.)

 

.A Felsőtemplom Fekete 1949-es festményén
(Béres Sándor felvétele a tulajdonában lévő alkotásról.)

Az 1930-as évek végétől sokat fáradozott a repülősport kanizsai meghonosításán.
 

257. Nagykanizsa, Hunyadi utca 10.

 

•Itt állt Simon Gábor, az utolsó kanizsai gombkötő háza. 1913-ban, 85 évesen halt meg.

•A telken húzták fel 1938-ban a földszintes járási vitézi székházat.
A korabeli újságcikk az épületet magyaros stílusúnak nevezte. Vécsey Barna tervezte.
 

258. Nagykanizsa, Hunyadi utca 11. (korábbi számozás szerint)

 

•Itt volt egy régi kanizsai patríciuscsalád földszintes háza.

 

Az épületen emléktábla is állt

 

Az 1970-es évek első felében

(Thúry György Múzeum.)

 

Tagjai közül – 1848-ban – idősebb Kaan Károly (1810-1873) és Kaan Vilmos (ötvenhat esztendősen, 1877-ben halt meg) ügyvédként élt a városban.

Kaan Ferenc (Kaán Károly államtitkár nagyapja) kereskedőként tevékenykedett. 1866-os halálakor (élete 86. évében hunyt el Pesten) azt írta a Vasárnapi Ujság című lap, hogy bátyjával közösen – 1825 környékén – elsőként szállított magyar gyapjút a londoni piacra, amivel felhívták Európa figyelmét az ország e fontos kereskedelmi cikkére.
Az említett testvér Sámuel volt (ő Bécsben élt bankárként), akit a kereskedelem fellendítésével kapcsolatos tevékenységéért Ferenc császár nemesi rangra emelt.

A házban született Kaán Károly (ő már így használta vezetéknevét) erdőmérnök, államtitkár, Kaan Károly ügyvéd fia.

 

                 

Kaan Károly ügyvéd és felesége, Thenn Anna Mária (1837-1931)

(A feleség Thenn György kovácsmester leánya volt.)
(Jeszenői Csaba gyűjtéséből.)
 

A kisgyermek Kaán Károly nővéreivel
(Balra Irma, jobbra Anna.)
(Jeszenői Csaba gyűjtéséből.)
 

Kaán Károly

(1867-1940)

 

A minisztériumban az Állami Erdők Főosztályát vezette 1916-tól. Jelentős érdemeket szerzett az Alföld fásításában, a természetvédelem ügyének felkarolásában.

Testvére, Irma Nagykanizsán élt, nyolcvankét évesen, 1943-ban halt meg. Elemi iskolai pedagógusi pályafutását igazgató-tanítónő címmel fejezte be.

 

                      

Kaán Irma

(Jeszenői Csaba gyűjtéséből.)

 

Az 1882-ben zeneakadémiát végzett Kaán Anna zongoratanárként telepedett vissza szülővárosába.

 

Nagykanizsa, Hunyadi utca 12. (egyben Kölcsey utca 22.) (valójában Kálvin tér 1.)

 

•Lásd: Kálvin tér 1.

 

 

Nagykanizsa, Hunyadi utca 14. (egyben Rozgonyi utca 27.)

 

•Lásd: Rozgonyi utca 27.

 

   

 

259. Nagykanizsa, Hunyadi utca 16.

 

•Még áll* Kovacsics József (1825-1905), 1848-as honvéd őrmester, uradalmi számvevő háza. Egyik alapítója és alelnöke volt a Hadastyán Egyletnek.

 

  

 

•A ház korábban Juhász György városi számvevőé (1861-től 1867-ig viselte a tisztséget), előtte pedig apjáé volt.

 

Juhász György számvevő

(1833-1899)

 

Az apa az a Juhász György (1791-1863) volt, aki halála előtt közel ötven évig (1817-től) tevékenykedett orvosként, városi orvosként Kanizsán. Az Ispitának is sokáig volt orvosa.

(*2010 márciusában lebontásra került)

 

260. Nagykanizsa, Hunyadi utca 23.

 

•Az utca egyik öreg épülete – ugyan erősen átalakított homlokzattal – itt még létezik.

 

  

 

Eredetileg (1850 körül is) Bernandics (Bernándis) János szabómester háza volt. A századfordulón már Klapper János (1912-ben, hetvenkét évesen hunyt el) szíjgyártó birtokolta.

•Az 1911-es címtár szerint Halis István (1855-1927) ebben az épületben lakott. Halis a város múltjának legjelentősebb kutatója lett. Ilyen jellegűek írásai forrásértékűek.

 

                                                  

                                         Halis István                                                    Petőfi utca 39.

 

A Petőfi utca 39. számú házban született, a ma élő családtagok szerint a Rákóczi utca 20. szám alattiban halt meg. Egyik épület sem létezik már.

 

 

 

 

 

 

 

.