493. Nagykanizsa, Varasdi utca

    .

Varasdi utca 50. az 1930-as években

(Péntek Vendel pék ötvennyolc évesen, 1939-ben halt meg.)
(Thúry György Múzeum.)

•Az első katonai felmérést (1786) tanulmányozva láthatjuk, hogy készítésekor még nem létezett a Bajcsy-Zsilinszky utca keleti része. A Varasdi utca név tehát megalapozott, az utca a Varasd felé haladó országút része volt. E névvel találjuk már az 1864-es kataszteri térképen is.

1786

           
Az utca elején álló, 1925-ben emelt fogadalmi kereszt helyén az 1786-os térkép is (fából készült) keresztet jelez

•Az utca déli oldalának első háza a „vámház” volt.
Feltételezem, hogy az 1770-es évek elején kezdte működését. Akkor, amikor a Kiskanizsát Kanizsával összekötő út túlsó végén (az Erzsébet térnél) az addigi vámház helyére sóházat építettek.
A kataszteri térkép készítésekor (1864) az öt szobával rendelkező épületet tulajdonosa, Gross Mór már vendéglőként hasznosította. E vonatkozásban az első világháborúig nem is történt változás, bár Gross 1877-ben eladta ingatlanát.
 

1864
(A vámház zöld karikával jelezve.)
(library.hungaricana.hu)

Ma már új építmény áll a helyén (Pivári u. 2.).

•Amikor a Kisrác utca meghosszabbításaként kialakították a Munkács utcát, le kellett bontani az itteni egyik házat (Varasdi utca 15.). Ezzel eltűnt az apró (ahogy a helyi lap nevezte: „kurta") kocsma is, amely abban üzemelt.
1910-es haláláig (76 esztendős volt akkor) özvegy Horváth Jánosné birtokolta az épületet; a kocsmát is ő működtette.

Nekrológja szerint „intézménye” hírneve két vármegyére terjedt ki. Ismerték és kedvelték azt a borivók, de látogatták szép számmal e körön kívülről is.
Szívesen találkozgattak ott az olyan párok tagjai, akik szerették volna kerülni ismerőseik vizslató tekintetét.

„Az életörömök pogány világában bizonyára elsőrendű lett volna Juli néni túlvilági megdicsőülése azért, hogy annyi kellemes pásztorórának, tavaszi szerelemnek és egyéb üde hangulatoknak vala szolgálatkész és jólelkű bábája…”
Így írt a hajdani újságíró. Az olvasóban pedig óhatatlanul alakul ki a benyomás, hogy személyes − nem feltétlenül borozgatás közben szerzett − élmények alapján születtek sorai.

1911

(Vidákovicsné [Horváth Karolin] 1932-ben, hetvenkettő évesen halt meg.)

•A 20. század elején az utca 78. számú telkén, a Hajgató Sándor (akkor Polgár) utca torkolatával szemben – a már lebontott házban – működött a városrész óvodája. Akkoriban az ingatlan a 46. házszámot viselte.
Nem lehetetlen, hogy a Kisdednevelő Egyesület kiskanizsai intézménye 1889-ben e helyen kezdte meg működését. Az 1890-es évek közepén ötven-hatvan gyermekről gondoskodott.
 

.