1. Honlaptartalom KERECSENYről 2001-ből www.kanizsakisterseg.celodin.hu
Általános bemutatás
A település neve Kerechen alakban először egy 1255-ből származó iraton található. A török időkben elpusztult és csak egy 1690-ből származó írásos anyagban szerepel újra. A "Törökcsapás" földrajzi név arra utal, hogy itt mehetett a török hadiútja. A jelenlegi elnevezése 1892-ből való. Várföld volt, amelyet IV. László adományozott Atyusz mesternek.
1345-ben várkápolnája is volt a településnek. 1513-ban 19 család élt itt. A 16. század második felében erődítménye volt, amelyet 1600-ban felgyújtottak. 1690-ben a falu mai területe puszta volt, a földet a gelseiek bérelték. Nagy fejlődése a 18. század elején indult meg. 1757-ben 269 volt a lakosok száma, 1828-ban 73 házban 463-an laktak, akkor egy kovács is dolgozott a faluban. Nagy volt a szőlők, a tölgy- és bükkerdők területe, virágzott a juhtenyésztés. A Bach-korszakban adóhivatali székhely volt. A kiegyezés után is jellemző volt a szőlőtermesztés, továbbá juh-, ló- és sertéstenyésztés Kerecseny nagyon szép vidéken fekszik. A település határa és belterülete is völgyes, dombos, a zalai dombvidék településeinek sajátos, szép képét mutatja. Közel fekszik a Kis-Balatonhoz.
A közelében található Pogányvár, ahol kilátótorony található és borpincészet működik, mely egyéni és csoportos vendégeket is fogad. A településről turistaúton megközelíthető Örömhegy, ahol szép környezetben kulcsos turistaház várja a vendégeket Körülbelül 25 embert tudnak elszállásolni egyszerre a házakban, ezen felül sátorozásra alkalmas helyet alakítottak ki az udvaron.
Mosdási és sportolási lehetőséget tudnak biztosítani. Fenn a hegyen kialakítottak még egy tájházat, amelybe a régi paraszti élethez szükséges használati, illetve dísztárgyakat helyeztek el. A hegyről lesétálva a falu határában található, a Thury György emlékére állított kopjafa. A helybeliek Hamuházi hídnak hívják ezt a területet. Thury György, Kanizsa várának legendás kapitánya volt, akit csak csellel tudtak a törökök legyőzni.
A községben található a műemlék jellegű templom, amely a XVIII. században épült és nagyon szép belső térrel rendelkezik. A település felett terül el a község egyik legszebb szőlőhegye, amelyet Pogányvár névvel illetnek. A tetőn építettek egy "Kilátót", ahonnan tiszta időben a Balatonig el lehet látni. A hegyen működik egy pincészet is, ahol jó borok kaphatók, és idegenforgalmi szezonban különböző rendezvényeket tartanak a külföldi turistáknak. Sok külföldi állampolgár vásárolt itt ingatlant. Őket a táj szépsége, nyugalma, és Zalakaros közelsége vonzza erre a tájra.
Rendezvényeink
* Idén nyáron július 30.-án tartjuk az idősek napját, amelyen szeretnénk megvendégelni a falu idős lakóit és elszórakoztatni őket olyan muzsikával, zenével melyet szeretnek hallgatni. A szereplők a Zalaszentbalázsi Hagyományőrző Együttes és a Szivárvány citera zenekar.
* Ősszel szeretnénk megrendezni a mára már hagyománynak tekinthető szüreti felvonulást (október).
Infrastruktúra
A falunak 1926 óta van kövezett útja, 1968-ban kövezték a mellékutakat. 1960-ban történt meg a község villamosítása. 1963-ban közutakat létesítettek. A lakások 90%-a ivóvízzel ellátott, 80%-uk telefonnal rendelkezik. A kommunális szilárd hulladék gyűjtése és elszállítása megoldott.
Intézmények
* 2 vegyeskereskedés Deák F. u. 36. és Deák F. u. 41.
* Frédi Büfé Deák F. u. 36.
* Italbolt Deák F. u. 41.
* Posta Deák F u. 36.
Szolgáltatások
* Orvosi ellátás heti 1alkalommal Deák F. u. 52.
Tájjellegű ételek
* Sterc
Zsírt melegítünk, beleszórjuk a lisztet és halványra pirítjuk, majd felengedjük melegvízzel és folytonos keverés mellett addig főzzük, míg "szétfut" a lábasban. Csipetnyi sóval és cukorral ízesítjük. Forrón tálaljuk pl.: lekvárral.
* Kukoricakása
1/2 kg kukorica kását megmosunk, és utána feltesszük főni egy lábasba, annyi vizet öntve rá, hogy ellepje. A főző vízbe tegyünk egy csipetnyi sót. Sűrűn kevergetjük, és időnként ellenőrizzük, hogy a kása elég puha-e már. Szükség esetén még víz hozzá adásával tejesen készre főzzük. A megpuhult kására forró paprikás zsírt szoktak önteni és jól megszórni húsos "töpörtyűvel".
* Dödölle
1/2 kg burgonyát megfőzünk, ha kész leszűrjük és a levét félretesszük. A főtt burgonyát összetörjük és a leszűrt levéből felöntjük annyira, amennyi tésztát akarunk készíteni. Feltesszük a tűzhelyre és beleteszünk annyi lisztet amennyit felvesz, de ne legyen kemény. Folytonos keverés mellett rövid ideig tovább főzzük. A tűzről levéve kanállal kiszaggatjuk és forró zsírba forgatjuk. Többféleképpen tálalhatjuk: hagymás zsírral leöntve, tejfölösen, vagy sült paprikával.
Ezeket az ételeket a fiatalok nagy része már nem ismeri, a korszerű táplálkozás fogalmába nem férnek bele, de a régi paraszti élet nehéz fizikai munkájához ilyen kalóriadús ételek kellettek.
Kerecseny statisztikai adatok tükrében
* A község lakosságának létszáma: 293 fő
* Nyugdíjasok száma: 101 fő
* 0-18 éves korú gyermekek, és fiatalok száma: 58 fő
* Aktív korú felnőttek száma: 134 fő
* A roma kisebbség létszáma:72 fő
Infrastrukturális ellátottság
A település infrastrukturális ellátottsága megfelelő, hiszen kiépített úthálózattal rendelkezik, van vezetékes ivóvízhálózat, telefonhálózat, valamint vezetékes földgáz. A vezetékes ivóvízhálózatba a lakóházak 98%-a van bekötve. A telefonhálózat 80%-ban lefedi a községet. A földgáz 30%-os arányban került használatba vételre a településen.
A településen élő vállalkozók száma: 3 fő
Ebből főállású: 2 fő
Mellékállású: 1 fő.
Intézmények
* Önkormányzat: Mivel kistelepülésen élünk, így természetesen körjegyzőséghez tartozunk, amelyet a szomszéd településsel alkotunk, Orosztonnyal.
A település vezetése:
o Réti Alfréd polgármester,
o Tóth Ferenc alpolgármester,
o Sipos Lászlóné képviselő,
o Tankovics Lászlóné képviselő,
o Both László képviselő,
o Kovács Sándor képviselő.
* Óvoda, iskola: Ilyen jellegű intézményekkel a település nem rendelkezik, körzeti iskolákba, és óvodákba járnak gyermekeink. Weöres Sándor Általános Iskola, Gelse; Sík Sándor Római Katolikus Általános Iskola; Zalaszabar; Körzeti óvoda; Gelse, illetve Orosztony.
* Egészségügy: Orvosi rendelővel működik, és heti rendszerességgel rendel a körzeti orvos, aki egyébként a szomszéd településen székel, Orosztonyban. A legközelebbi fogszakorvos: Zalaszabar (körzeti fogorvos) 6 km Gelse 8 km. A településen a védőnői munkát körzeti védőnő látja el, aki heti rendszerességgel látogatja a kisgyermekes családokat.
Fejlesztési koncepciók, rendezési tervek
A fejlesztési tervek a 2001-2005-ös időszakra vonatkoznak.
1. Jóléti víztározó építése.
2. Úthálózat bővítése, portalanítása.
3. A Közösségi ház nyílászáróinak cseréje, valamint külső, és belső tatarozása.
4. Helyi információs rendszer korszerűsítése.
5. Közösségi programok rendszeressé tétele.
6. Szennyvízhálózat kiépítése, több településsel kooperációban.
7. Turisztikai program: táborozásra alkalmas hely kialakítása.
Megvalósított projektek, fejlesztések
Létrejött programok 2000-2001-re vonatkozóan.
1. A Közösségi Ház újraindítása (könyvtár, kulturális programok szervezése).
2. A Közösségi Ház technikai, műszaki fejlesztése a kor színvonalára (számítógép, nyomtató).
3. Fűtéskorszerűsítés: az önkormányzat kezelésében levő középületek gázzal való fűtése.
4. Közterületek rendezése, virágosítása.
5. Pihenőpark létrehozása.
6. Játszótér építése.
Vállalkozók
* Beke István: - magánvállalkozó.
Mezőgazdasággal, ezenbelül is juhtenyésztéssel foglalkozik. A 2000. évi, 73. OMÉK kiállításon 3. helyezett lett állataival a juhtenyésztők között.
Tel.: 06-93/389-108.
* Réti Alfréd: - kereskedő.
Vegyeskereskedése működik a településen.
Tel.: 06-93/389-104.
* Kovács Sándor: - autóápoló.
Autóápolással foglalkozik, másodállásban.
Kerecseny Községért Közalapítvány
2000. február 24-én jegyezte be a Cégbíróság, a szervezetet.
Székhelye: Kerecseny, Deák Ferenc u. 52.
Célja: Lakossági kezdeményezésű fejlesztések támogatása, a település arculatának pozitív irányba való elmozdítása. Az itt élők életminőségének, közérzetének javítása.
A fenti célok értelmében kiemelten támogatja:
# szociális biztonságot,
# családok segítését,
# idősek gondozását,
# gyermekek, fiatalok érdekvédelmét, esélyegyenlőségének biztosítását,
# képességeik fejlesztését,
# környezet óvását, szépítését,
# munkaerőpiacról kiszorulók munkához juttatását,
# hátrányos helyzetű rétegek esélyegyenlőségének biztosítását,
# a település kapcsolat rendszerének kiszélesítését,
# a közösségi kulturális élet megerősítését.
Az alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, és semminemű támogatásban nem részesíti azt.
A közalapítvány vagyonának kezeléséről a kuratórium gondoskodik.
A kuratórium létszáma: 5 fő, 1 elnök, és 4 tag.
A kuratórium elnöke: Beke István.
A kuratórium tagjai: Réti Alfréd, Cser Istvánné, Molnár Attiláné, Tóth László
A közalapítvány, és kezelő szervének ellenőrzésére a 3 tagú felügyelő bizottság jogosult. Az alapítvány az elmúlt, és az idei esztendőben minden kulturális, és társadalmi eseményen megjelent, és támogatta a települési önkormányzat fejlesztési elképzeléseit önkéntes munka, és anyagi segítség formájában.
Kerecseny, 2001-07-24. Huszár Györgyné
Általános bemutatás
A település neve Kerechen alakban először egy 1255-ből származó iraton található. A török időkben elpusztult és csak egy 1690-ből származó írásos anyagban szerepel újra. A "Törökcsapás" földrajzi név arra utal, hogy itt mehetett a török hadiútja. A jelenlegi elnevezése 1892-ből való. Várföld volt, amelyet IV. László adományozott Atyusz mesternek.
1345-ben várkápolnája is volt a településnek. 1513-ban 19 család élt itt. A 16. század második felében erődítménye volt, amelyet 1600-ban felgyújtottak. 1690-ben a falu mai területe puszta volt, a földet a gelseiek bérelték. Nagy fejlődése a 18. század elején indult meg. 1757-ben 269 volt a lakosok száma, 1828-ban 73 házban 463-an laktak, akkor egy kovács is dolgozott a faluban. Nagy volt a szőlők, a tölgy- és bükkerdők területe, virágzott a juhtenyésztés. A Bach-korszakban adóhivatali székhely volt. A kiegyezés után is jellemző volt a szőlőtermesztés, továbbá juh-, ló- és sertéstenyésztés Kerecseny nagyon szép vidéken fekszik. A település határa és belterülete is völgyes, dombos, a zalai dombvidék településeinek sajátos, szép képét mutatja. Közel fekszik a Kis-Balatonhoz.
A közelében található Pogányvár, ahol kilátótorony található és borpincészet működik, mely egyéni és csoportos vendégeket is fogad. A településről turistaúton megközelíthető Örömhegy, ahol szép környezetben kulcsos turistaház várja a vendégeket Körülbelül 25 embert tudnak elszállásolni egyszerre a házakban, ezen felül sátorozásra alkalmas helyet alakítottak ki az udvaron.
Mosdási és sportolási lehetőséget tudnak biztosítani. Fenn a hegyen kialakítottak még egy tájházat, amelybe a régi paraszti élethez szükséges használati, illetve dísztárgyakat helyeztek el. A hegyről lesétálva a falu határában található, a Thury György emlékére állított kopjafa. A helybeliek Hamuházi hídnak hívják ezt a területet. Thury György, Kanizsa várának legendás kapitánya volt, akit csak csellel tudtak a törökök legyőzni.
A községben található a műemlék jellegű templom, amely a XVIII. században épült és nagyon szép belső térrel rendelkezik. A település felett terül el a község egyik legszebb szőlőhegye, amelyet Pogányvár névvel illetnek. A tetőn építettek egy "Kilátót", ahonnan tiszta időben a Balatonig el lehet látni. A hegyen működik egy pincészet is, ahol jó borok kaphatók, és idegenforgalmi szezonban különböző rendezvényeket tartanak a külföldi turistáknak. Sok külföldi állampolgár vásárolt itt ingatlant. Őket a táj szépsége, nyugalma, és Zalakaros közelsége vonzza erre a tájra.
Rendezvényeink
* Idén nyáron július 30.-án tartjuk az idősek napját, amelyen szeretnénk megvendégelni a falu idős lakóit és elszórakoztatni őket olyan muzsikával, zenével melyet szeretnek hallgatni. A szereplők a Zalaszentbalázsi Hagyományőrző Együttes és a Szivárvány citera zenekar.
* Ősszel szeretnénk megrendezni a mára már hagyománynak tekinthető szüreti felvonulást (október).
Infrastruktúra
A falunak 1926 óta van kövezett útja, 1968-ban kövezték a mellékutakat. 1960-ban történt meg a község villamosítása. 1963-ban közutakat létesítettek. A lakások 90%-a ivóvízzel ellátott, 80%-uk telefonnal rendelkezik. A kommunális szilárd hulladék gyűjtése és elszállítása megoldott.
Intézmények
* 2 vegyeskereskedés Deák F. u. 36. és Deák F. u. 41.
* Frédi Büfé Deák F. u. 36.
* Italbolt Deák F. u. 41.
* Posta Deák F u. 36.
Szolgáltatások
* Orvosi ellátás heti 1alkalommal Deák F. u. 52.
Tájjellegű ételek
* Sterc
Zsírt melegítünk, beleszórjuk a lisztet és halványra pirítjuk, majd felengedjük melegvízzel és folytonos keverés mellett addig főzzük, míg "szétfut" a lábasban. Csipetnyi sóval és cukorral ízesítjük. Forrón tálaljuk pl.: lekvárral.
* Kukoricakása
1/2 kg kukorica kását megmosunk, és utána feltesszük főni egy lábasba, annyi vizet öntve rá, hogy ellepje. A főző vízbe tegyünk egy csipetnyi sót. Sűrűn kevergetjük, és időnként ellenőrizzük, hogy a kása elég puha-e már. Szükség esetén még víz hozzá adásával tejesen készre főzzük. A megpuhult kására forró paprikás zsírt szoktak önteni és jól megszórni húsos "töpörtyűvel".
* Dödölle
1/2 kg burgonyát megfőzünk, ha kész leszűrjük és a levét félretesszük. A főtt burgonyát összetörjük és a leszűrt levéből felöntjük annyira, amennyi tésztát akarunk készíteni. Feltesszük a tűzhelyre és beleteszünk annyi lisztet amennyit felvesz, de ne legyen kemény. Folytonos keverés mellett rövid ideig tovább főzzük. A tűzről levéve kanállal kiszaggatjuk és forró zsírba forgatjuk. Többféleképpen tálalhatjuk: hagymás zsírral leöntve, tejfölösen, vagy sült paprikával.
Ezeket az ételeket a fiatalok nagy része már nem ismeri, a korszerű táplálkozás fogalmába nem férnek bele, de a régi paraszti élet nehéz fizikai munkájához ilyen kalóriadús ételek kellettek.
Kerecseny statisztikai adatok tükrében
* A község lakosságának létszáma: 293 fő
* Nyugdíjasok száma: 101 fő
* 0-18 éves korú gyermekek, és fiatalok száma: 58 fő
* Aktív korú felnőttek száma: 134 fő
* A roma kisebbség létszáma:72 fő
Infrastrukturális ellátottság
A település infrastrukturális ellátottsága megfelelő, hiszen kiépített úthálózattal rendelkezik, van vezetékes ivóvízhálózat, telefonhálózat, valamint vezetékes földgáz. A vezetékes ivóvízhálózatba a lakóházak 98%-a van bekötve. A telefonhálózat 80%-ban lefedi a községet. A földgáz 30%-os arányban került használatba vételre a településen.
A településen élő vállalkozók száma: 3 fő
Ebből főállású: 2 fő
Mellékállású: 1 fő.
Intézmények
* Önkormányzat: Mivel kistelepülésen élünk, így természetesen körjegyzőséghez tartozunk, amelyet a szomszéd településsel alkotunk, Orosztonnyal.
A település vezetése:
o Réti Alfréd polgármester,
o Tóth Ferenc alpolgármester,
o Sipos Lászlóné képviselő,
o Tankovics Lászlóné képviselő,
o Both László képviselő,
o Kovács Sándor képviselő.
* Óvoda, iskola: Ilyen jellegű intézményekkel a település nem rendelkezik, körzeti iskolákba, és óvodákba járnak gyermekeink. Weöres Sándor Általános Iskola, Gelse; Sík Sándor Római Katolikus Általános Iskola; Zalaszabar; Körzeti óvoda; Gelse, illetve Orosztony.
* Egészségügy: Orvosi rendelővel működik, és heti rendszerességgel rendel a körzeti orvos, aki egyébként a szomszéd településen székel, Orosztonyban. A legközelebbi fogszakorvos: Zalaszabar (körzeti fogorvos) 6 km Gelse 8 km. A településen a védőnői munkát körzeti védőnő látja el, aki heti rendszerességgel látogatja a kisgyermekes családokat.
Fejlesztési koncepciók, rendezési tervek
A fejlesztési tervek a 2001-2005-ös időszakra vonatkoznak.
1. Jóléti víztározó építése.
2. Úthálózat bővítése, portalanítása.
3. A Közösségi ház nyílászáróinak cseréje, valamint külső, és belső tatarozása.
4. Helyi információs rendszer korszerűsítése.
5. Közösségi programok rendszeressé tétele.
6. Szennyvízhálózat kiépítése, több településsel kooperációban.
7. Turisztikai program: táborozásra alkalmas hely kialakítása.
Megvalósított projektek, fejlesztések
Létrejött programok 2000-2001-re vonatkozóan.
1. A Közösségi Ház újraindítása (könyvtár, kulturális programok szervezése).
2. A Közösségi Ház technikai, műszaki fejlesztése a kor színvonalára (számítógép, nyomtató).
3. Fűtéskorszerűsítés: az önkormányzat kezelésében levő középületek gázzal való fűtése.
4. Közterületek rendezése, virágosítása.
5. Pihenőpark létrehozása.
6. Játszótér építése.
Vállalkozók
* Beke István: - magánvállalkozó.
Mezőgazdasággal, ezenbelül is juhtenyésztéssel foglalkozik. A 2000. évi, 73. OMÉK kiállításon 3. helyezett lett állataival a juhtenyésztők között.
Tel.: 06-93/389-108.
* Réti Alfréd: - kereskedő.
Vegyeskereskedése működik a településen.
Tel.: 06-93/389-104.
* Kovács Sándor: - autóápoló.
Autóápolással foglalkozik, másodállásban.
Kerecseny Községért Közalapítvány
2000. február 24-én jegyezte be a Cégbíróság, a szervezetet.
Székhelye: Kerecseny, Deák Ferenc u. 52.
Célja: Lakossági kezdeményezésű fejlesztések támogatása, a település arculatának pozitív irányba való elmozdítása. Az itt élők életminőségének, közérzetének javítása.
A fenti célok értelmében kiemelten támogatja:
# szociális biztonságot,
# családok segítését,
# idősek gondozását,
# gyermekek, fiatalok érdekvédelmét, esélyegyenlőségének biztosítását,
# képességeik fejlesztését,
# környezet óvását, szépítését,
# munkaerőpiacról kiszorulók munkához juttatását,
# hátrányos helyzetű rétegek esélyegyenlőségének biztosítását,
# a település kapcsolat rendszerének kiszélesítését,
# a közösségi kulturális élet megerősítését.
Az alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, és semminemű támogatásban nem részesíti azt.
A közalapítvány vagyonának kezeléséről a kuratórium gondoskodik.
A kuratórium létszáma: 5 fő, 1 elnök, és 4 tag.
A kuratórium elnöke: Beke István.
A kuratórium tagjai: Réti Alfréd, Cser Istvánné, Molnár Attiláné, Tóth László
A közalapítvány, és kezelő szervének ellenőrzésére a 3 tagú felügyelő bizottság jogosult. Az alapítvány az elmúlt, és az idei esztendőben minden kulturális, és társadalmi eseményen megjelent, és támogatta a települési önkormányzat fejlesztési elképzeléseit önkéntes munka, és anyagi segítség formájában.
Kerecseny, 2001-07-24. Huszár Györgyné
