Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



516. Nagykanizsa, Zrínyi Miklós utca

 

A Zrínyi utca háztetői az Ady utcától délre 1907-ben

(Thúry György Múzeum.)

 

•Mint az 1826-os térképvázlaton látható, akkoriban már létezett az utcának a postától nyugat felé tartó darabja. Ezt nevezték Kis Német utcának.

 


1826

(library.hungaricana.hu)

 

Az utca e része északi oldalán még a második világháború idején is alig-alig volt ház: a telkek tulajdonosai csak a Király utcai oldalon építkeztek. Ugyanakkor ellenállásuk még a 20. század elején is akadályozta az utca szélesítését.
Az 1873-ban Zrínyi Miklósról nevezték el a Kis Német utcát. Számozása akkor még az Ady utcától indult. Házaiból mára egy sem maradt.
 


A Zárda utcától nyugatra eső rész 1948-ban

(A felvétel bal szélén a 30. házszámú emeletes épület. Hátrébb viszonylag jól látható még a 26. és a magasabb 24. számú ház.)
(A kép eredetije dr. S. Nagy Katalin tulajdonában.)


      
Az utca e része 1984-ben és manapság

 

•A keleti rész nem vezetett eredetileg a Széchenyi térig. A 18. század végén Ispita utcaként emlegették. Talán még nem is tartották önálló utcának a létező darabkát, hanem az Ady (akkor Ispita) utca részének.
A későbbiekben – Batthyány Fülöp tettét honorálva – a Fülöp utca nevet kapta. Ő volt az, aki az 1840-es évektől az utcától délre eső területeit kimérette és lehetővé tette az oldal beépítését, illetve több utca kialakítását errefelé. A városnak e térségét (a Csengery, Zrínyi, Katona József utcák, a Kossuth tér és a vasútvonal között) ekkoriban Fülöpvárosnak nevezték.
A Csengery úttól keletre az északi oldal beépítése itt is lassan haladt, mert a telektulajdonosok háza a Deák téren állt.
A jelenlegi Zrínyi utca e részét 1873-tól Iskola utcának nevezték.

•1900-ban az akkori Zrínyi és Iskola utcákat Zrínyi út névvel összevonták.

 

Az Iskola utca nevének megváltoztatása előtt

 

517. Nagykanizsa, Zrínyi utca 2. (korábbi számozás szerint)

 

•A Zrínyi utca 2. szám alatti földszintes ház a Babochay-ház szomszédjaként érdemben még a Király utca része volt.

 

1864

(Schönfeld Ignác 1896-ban halt meg. Hetvenhárom esztendős volt akkor.)

 

Az 1860-as években Schönfeld Ignác birtokolta az ingatlant. Tőle Hoch Fülöp „kocsimester” szerezte meg azt és űzte itt – mészkereskedéssel kiegészítve – mesterségét.
1908-ban Pollák Mór bádogos nyitotta meg a házban műhelyét, amelyet később a Király utca 21. szám alá költöztetett.

 


1908
 

•1924-ben itt kezdte, később pedig a Király utca 33. szám alatt folytatta tevékenységét az 1899-ben született Kovács József, az időszak vezető kőfaragó-mestere. Nevéhez fűződik például a Törvényház (Erzsébet tér 7.) összes kőfaragó és műköves munkája.

 

Kovács József

 

1934

 

A Zrínyi utca eleje a Király utcánál az 1970-es években
(Jobbra a Zrínyi utca 4. szám, balra a 6. szám alatti ház.)
(Kotnyek István felvétele.)
 

1886-ban építtette e házát özv. Szélesi Józsefné a Zrínyi utca 6. számú telekre
(A tervező és a kivitelező Berdó Károly építőmester volt.)

(Szélesi Józsefné [Bognár Zsuzsanna] hetvenöt évesen, 1912-ben halt meg.)
(Thúry György Múzeum.)

 

Hoch Fülöp 1917-es halálakor (78 éves volt akkor) már mindhárom házat birtokolta.
Tőle fia, Hoch Oszkár (1883-1944) ügyvéd, a sormási hengermalom tulajdonosa örökölte az épületeket.
 

Nagykanizsa, Zrínyi utca 13. (korábbi számozás szerint) (egyben Király utca 28.)

 

•Lásd: Király utca 28.
 

518. Nagykanizsa, Zrínyi utca 18. (korábbi számozás szerint)

 

A ház (utolsóként a mézeskalácsos Sárkány család birtokolta) 1968-ban, bontása évében

(Thúry György Múzeum.)

 

•A századfordulón Wilheim János (1921-ben, ötvenkettő éves korában halt meg) kékfestő dolgozott itt, az utca déli oldalán álló házban.

 

519. Nagykanizsa, Zrínyi utca 24. (korábbi számozás szerint)

 

•Itt nyílt meg az izraelita hitközség földszintes kis kórháza. Az 1920-as évekig működött. 1800-ban alapították, három szobában húsz ággyal működött.

Főorvosa, igazgatója volt Horsetzky Mór is.

 

         

A hitközség beteglátogató könyve
(hungaricana.hu)
 

•1925-ben ide költözött a város szemkórháza, majd 1929-től – a Steiner Zsigmond Izraelita Aggokháza átadásáig – a hitközség agg, rászoruló tagjainak adott helyet.

 

Az 1970-es évek első felében

(Thúry György Múzeum.)

 

Nagykanizsa, Zrínyi utca 27. (egyben Ady utca 10.)

 

•Lásd: Ady utca 10.

 

1930-ban

 

  

 

      

Nagykanizsa, Zrínyi utca 29. (egyben Ady utca 7.)

 

•Lásd: Ady utca 7.

 

Az épület sarokrésze délről

 


A déli oldal bejárata fölé eredetileg előtetőt helyeztek
(Az eredeti terv két részlete a Thúry György Múzeumból.)

 

A Kaszinó Zrínyi utcai oldala a 20. század első éveiben

(Kardos Ferenc révén Kovács Béla gyűjteményéből.)

 

  

 

520. Nagykanizsa, Zrínyi utca 30. (korábbi számozás szerint) (egyben: Zárda utca 10.)

 

•A Zárda és Zrínyi utcák kereszteződésében, a délnyugati saroktelken már az 1860-as térkép is jelez egy kisebb házat. Nagyjából ennek helyére, végig a Zárda utcai oldal mentén építette fel új házát Leipnik Manó (Emánuel), aki kilencven évesen, 1908-ban halt meg Bécsben.



1872

 

A kávéház sok hasznot nem hajthatott, mert idővel (évtizedekig létező) vegyeskereskedés került a helyére. Az ingatlan századfordulós tulajdonosa, Leipnik Jakab (nyolcvan évesen halt meg, 1912-ben) piaci rőfösként kereste kenyerét.
Közben a telek Zrínyi utcai oldalára (nagyobb részét nem foglalta el a sarokház) Leipnik újabb földszintes házat építtetett.
Sokáig utóbbi nem állt, mert a 20. század elején (az 1917-es térkép már feltünteti) az udvarba mélyen benyúló emeletes épület került helyére.
A két világháború között az ingatlan Kellermann Miksa, majd özvegye tulajdonában volt.

 

1920

(Tomasits Gyula (1882-1965) Kovács Istvánnal (1892-1943) társult.)

 

A cég egy gyártmánya az Árpád utca 15. szám alatt
(Dr. Fodor Zsolt jóvoltából.)
 

521. Nagykanizsa, Zrínyi utca 31.

 

•A telek belső részén ma is áll az 1882-ben született Weiss Ernő üvegkereskedő 1927-ben épült raktára.
A vasbetonból emelt épületben lifttel mozgatták az árut az alagsor és a második emelet között.

 

1942

 

Az 1950-es években
(Pék Pál hagyatékából.)


Az 1990-es évek elején ürítette ki a raktárt akkori használója, a PIÉRT.
 

      

 

522. Nagykanizsa, Zrínyi utca 33.                                                     (Kereskedelmi iskola*)

 

•Korábban apró, rozzant házak álltak e helyen. Mindhármat 1881-ben bontották le.

 


A zsinagóga (28) telke 1864-ben

(library.hungaricana.hu)

 

A keleti oldalon (26) lakott rabbi. Nyugaton állt a metszőhely (kóser vágóhely) épülete (27). Itt történt a baromfifélék rituális vágása. Valószínűsíthető, hogy a metsző (a sakter) a ház egyik felében élt. A zsinagógától délre, az udvar közepén egy kút szolgáltatta a vizet.
Az építkezés miatt a metszőhelyet áttelepítették a polgári iskola mögé, a hitközségnek a Szent Imre (Nádor) utca északi oldalán elhelyezkedő nagy telkére.
 

 

Két kép 1957-ből

 

 

 

1968

 

Az 1970-es években
(MúzeumDigitár.)
 

•A ma látható épületet az izraelita hitközség emeltette hivatalos helyiségeinek és lakóháznak 1882-ben. Geiszl Mór helyi építész tervezte, Hirschl Ede és Bachrach Gyula cége kivitelezte.

 

      

 

•E helyen alakították ki a rabbi és a hitközség világi elnökének lakását is.

1892-99 között itt működött a középfokú kereskedelmi iskola első évfolyama, az emeleti rész keleti felén.

1944 és 1992 között a felsőkereskedelmi iskola, majd utóda, a Thury György Kereskedelmi Szakközépiskola otthona volt.

2000-ben főiskolai képzés kezdődött az épületben.

 

523. Nagykanizsa, Zrínyi utca 35.

 

•Miután a Dél-zalai Takarékpénztár a Fő utcai oldalon felhúzatta a Bazár udvar épületét, 1882-ben folytatták a beruházást.

A Zrínyi utcára nyíló második udvar épülete a másiknál szerényebb kivitelezésű lett.

 

      

 

      

 

•1883-tól itt, az első emeleten bérelte helyiségeit a Nagykanizsai Szabadelvű Kör, amely egy évvel korábban jött létre Eperjesy Sándor ügyvéd, a Dél-zalai Takarékpénztár elnöke vezetésével.
A bérlemény 11 teremből állt, ami maga is utal a kör erejére. Mégsem létezett sokáig, mert 1885 végére már helyiségei bútorzatát is értékesítette.
 

Nagykanizsa, Zrínyi utca 36. (egyben Ady utca 12.)

 

•Lásd: Ady utca 12.

 

Az építkezés idején

(Jobbra Frank Jenő gyáros földszintes lakóháza.)

 

  

 

Nagykanizsa, Zrínyi utca 38. (egyben Ady utca 9.)

 

•Lásd: Ady utca 9.

 

Az első világháború idején

 

  

 

 

Nagykanizsa, Zrínyi utca 39. (egyben Csengery út 8.)

 

•Lásd: Csengery út 8.

 

Az 1950-es évek első felében

 

              

 

524. Nagykanizsa, Zrínyi utca 40.a

 

•Itt építtette fel házát a telek nyugati kétharmad részén Bartos Béla (39 évesen, 1891-ben halt meg) fogorvos 1890-ben.

Annak idején a teljes telek a 40. sorszámot viselte, az is, amelyen most a szomszédos iskola tornaterme van.

 

1891

(Ditrichstein 1845-ben kapta meg orvosi diplomáját. Az 1860-as évek elején került a városba. Nyolcvan évesen, 1896-ban halt meg. Értékes orvosi könyvgyűjteményét a budapesti tudományegyetem könyvtárára hagyta.)

 

 

A 20. század elején még Bartos Béla testvére, Bartos Géza (ötven éves volt 1913-as halálakor) fogtechnikus birtokolta.

 

1896

 

Ekkoriban kerülhetett sor a jelentős átépítésére, amely révén a ház már a telek teljes szélességét elfoglalta, hiszen az 1916-os felmérés nyomán készült térképen már látható a máig megmaradt rész is.

Aztán kereskedők követték tulajdonosként egymást. A világháború idején az idős Szukits Zsigmond, a város egyik legtekintélyesebb kereskedője, majd Blumenschein Jakab.

•1923-ban kezdett praktizálni a városban Welvarth Dezső (1898-1944) gyermekorvos. Blumenschein 1931-es halála után ő lett az ingatlan következő gazdája.
•Még folyt a lövöldözés, amikor 1945. április 1-én, hajnalban a várost épp elfoglaló szovjet csapatok gárdaezredese, Nagykanizsa újsütetű városparancsnoka, Gromov lefoglalta a házat hivatalának.
(Welvarth már a holokauszt áldozata volt, feleségéből majd túlélő lesz, de ezt akkor még senki sem tudhatta.)
Az épület új funkciója hamarosan külső megjelenésében is érződött. Homlokzatára Gromovék valamelyik katonájukkal Hitler-ellenes karikatúrákat pingáltattak.
Így emlékszik azokra dr. Fodor Zsolt: „Az egyiken egy domb tetején egy akasztófa áll, és Göring arrafelé halad. A másikon egy csupasz fán ázott madárként Hitler ül, és záporeső esik. Az esőcseppek lövedékek.”

A szovjet városparancsnokság irodáit a szomszédban, az Ady utca 11. szám alatti lakóház első emeletén helyezték el. Kivonulásuk előtt a németek használták azokat ugyanilyen céllal.

 


Zrínyi utca 40. 1955 körül
(Ma már csak a hajdani bejárattól keletre eső rész létezik.)
(A homlokzaton még láthatók a rajzok maradványai.)
(Thúry György Múzeum.)
 

Nagykanizsa, Zrínyi utca 41. (egyben Csengery út 7.)

 

•Lásd: Csengery út 7.

 

  

 

525. Nagykanizsa, Zrínyi utca 42.

 

•Az utca e részének legöregebb, de erősen átalakított háza. 1860-ban már létezett.

 

           

 

Svastits Károly főszolgabíró tulajdonában volt. Amikor 1896-ban, hatvannégy éves korában meghalt, özvegye, Bogyay Paulina lett gazdája. Ő 1906-ban, szintén hatvannégy évesen követte férjét, de 1911-ben még nevén volt az ingatlan.

 

Ballagók a 42. számú ház előtt 1955 körül
(Jobbra a még teljes épület a 40. szám alatt.)
(Thúry György Múzeum.)
 

526. Nagykanizsa, Zrínyi utca 43.                                                                   (Bettlheim-ház)

 

•Az építtető – Kohn Ödön – nevét ma is őrzi a KÖ monogram a homlokzat középső részén, fenn, a párkányzat alatt.

Az építés 1896-os időpontját pedig még feljebb, egy szélkakason láthatjuk. A takarékpénztár telkéből kihasított területre Sallér Lajos tervezte és építette.

 

      

 

(Tóth Endre felvétele.)

 

  

 

  

A kőből faragott, eredeti párkányzati díszek ma a Csengery út 7. szám alatti ház udvarán vannak

 

•Kohn kalapkereskedő cégét 1841-ben alapították.

Korai halála (1899-ben, negyvenkilenc évesen halt meg) után özvegye, Strém Johanna (Janka) 1901-ben már kénytelen volt áruba bocsátani a jelentős múltú vállalkozást és évekkel később e házát is.

•Utóbbi Bettlheim Győző tulajdonába került. Így az 1910-es években itt volt az 1809-ben alapított Bettlheim W. Samu és Fiai cég szalmatok és nádfonó gyárának irodája.

A gyár az Erdész utcában működött és számos nyugati országba szállította üveghüvelyeit és nádfonatait.

 

A felújított homlokzat 2016-ban

 

Nagykanizsa, Zrínyi utca 44. (egyben Csengery út 10.)

 

•Lásd: Csengery út 10.

 

 

Balra a felsőkereskedelmi iskola épületének Zrínyi utcai oldala a 20. század legelső éveiben

 

1929

 

Az 1960-as években
(MúzeumDigitár.)
 

527. Nagykanizsa, Zrínyi utca 45.

 

•Udvara nyugati oldalán – erősen átalakítva – még áll a Fatér Mihály által utólag, 1886-ban épített kocsiszín.

 

Fatér terve

(TGYM)

 

   

                                                     Fogat (1896)

 

Építtetője Grünhut Henrik volt, hiszen akkoriban a család tulajdonában lévő telek innen a Deák térig nyúlt.

 

Az 1966-os állapot

(Thúry György Múzeum.)

 

Maga a ház is akkoriban épült egy emelettel, romantikus stílusú homlokzattal. Az utóbbiból az emeletráépítés után már semmi sem látszik. Kapuja viszont máig az eredeti.

 

 

  

  

•A házban kezdte meg működését a Kanizsára áthelyezett megyei iparfelügyelőség 1911-ben.

Az 1920-as években Merkly-Belus József gyógyszerész tulajdonában volt.

 

Nagykanizsa, Zrínyi utca 46.

 

•Lásd: Csengery út 9.

 

1984
(A Zrínyi utca és a Csengery út sarkán, a 46. szám alatti ház nyugati szomszédságában a Hauser-ház állt. Annak Zrínyi utcai házszáma nem volt.
Mint látszik, a Zrínyi utca 44. szám alatti építkezéshez már lebontották a másik régi sarokházat.)
 

A homlokzat terve

 

              

 

528. Nagykanizsa, Zrínyi utca 47.                                                                    (Eisinger-ház)

 

•A textíliák kereskedésével 1861 óta foglalkozó Eisinger Henrik 1885-ben épített, Geiszl Mór tervezte háza.

 

    

 

A Deák térig nyúló telek másik oldalán pedig, a már ott lévő házat (Deák tér 3.) emeletesre építtette át.

Eisinger 1909-es halála (hetvennégy éves volt akkor) előtt a Nagykanizsai Takarékpénztár Rt. pénztárnokaként volt közismert.

•Itt, az új épület emeletén működött 1885-től néhány évig (nyolc szobával és egy nagy tanteremmel) Vezekényi Horváth Lilla „leánynövelde” intézete.

•Az 1920-as évektől a Harkányfürdőt 40 évre bérlő Antal Jenő nagyvendéglős háza volt.

 

A harkányi fürdő hajdan (1888)

 

Hölgyek a harkányi medencében az első világháború vége felé
(A fürdőzők postai képeslapot készíttethettek magukról. E lapot a kanizsai Császár Erzsébet − fehérben a kép bal alsó sarkánál − küldte férjének, Sipos Lászlónak.)
 

Antal Jenő 1924-ben szerződött a Benyovszky családdal a fürdő haszonbérletéről. Korábban hét évig bérelte Hévízen a fürdőt és a szállodát. Tagja lett a Magyarországi Balneológiai Egyesület vezetőségének is.

Antal Kanizsán 1918-ban megszerezte a vasúti vendéglő bérleti jogát, majd az Arany Szarvas szálló tulajdonosa lett.

 

1920

 

Antal Jenő 1925-ben
(Thúry György Múzeum.)
 

•Az 1930-as évek elején már Eppinger Izsó kereskedő birtokolta az ingatlant.

 


Eppinger telepe a közelben, a Zrínyi utca 51. szám alatt működött
(Dr. Fodor Zsolttól.)
 

•A ház keleti oldalához 1922-ben öt szobával házat építettek (a Zrínyi utca 49. alatt, de már nem létezik), a városi zeneiskola alapítását megelőzve, a Fenyves-féle zeneiskolának.

Egy évvel később kapta meg a hivatalos működési engedélyt Nagykanizsai Közművelődési Társaság államilag engedélyezett zeneiskolája névvel. Működését – a feltételek hiánya miatt – nagyon sok kritika érte. Pedig, azok itt javultak: az intézmény az előző évben a gőzfürdő (Kisfaludy utca 4.) akkor már nem használt kocsmai épületében volt elhelyezve, ahol a sok helyütt hiányos tetőn keresztül áztak, penészedtek a falak, a kölcsönbe vett zongorák.

1920-as létrejöttekor az Ady utca 1. alatti épület második emeletén kezdte tevékenységét. Létrehozója dr. Fenyves (Fleischacker) Ferenc volt.

 

529. Nagykanizsa, Zrínyi utca 48.

 

•Az öreg ház 1860-ban már létezett.

 

  

 

•1912-es haláláig (nyolcvanegy éves volt akkor) Schmiedt Frigyes (a szabadságharc résztvevője), majd özvegye tulajdonában volt.

 

Batthyány Gusztáv

 

Akkoriban, amikor Batthyány Gusztáv (1803-1883) volt a hercegi birtok ura, Schmiedt volt a kanizsai és ludbregi uradalmi tiszttartó. Sokáig elnöke volt a Nagykanizsai Társaskörnek.

•Az 1930-as évektől Vegele Károly tanár birtokolta az ingatlant, aki 1909-től tanított a helyi gimnáziumban.

 


Vegele Károly (1885-1947)

 

•1945 április elsején az aznap elfoglalt Kanizsára érkezett Tolbuhin marsall, a 3. Ukrán Front parancsnoka. Tisztjeivel együtt a Vegele-házat választotta szálláshelyül néhány napos itt-tartózkodásához.

 

 

Nagykanizsa, Zrínyi utca 49.

 

•Lásd: Zrínyi utca 47.

 

 

530. Nagykanizsa, Zrínyi utca 50.

 

•Ez a ház is állt már 1860-ban, bár homlokzata későbbi átalakítás eredménye lehet.

 

  

 

A századfordulón Deutsch Mór bőrkereskedő birtokolta.

 

1932
(A ház a kert felől.)

(Harangozó Tibor gyűjteményéből.)
 

Nagykanizsa, Zrínyi utca 55. (egyben Széchenyi tér 1.)

 

•Lásd: Széchenyi tér 1.

 

531. Nagykanizsa, Zrínyi utca 56.                                         (Evangélikus imaház és iskola)

 

•Az evangélikus gyülekezet 1845-ben alakult meg, bár a 16. században már volt lelkésze a felekezetnek Kanizsán. Az akkori gyülekezet azonban az ellenreformáció korszakában megszűnt.

•Koch Gottlieb asztalos e házát 1857-ben vásárolták meg imaháznak.

 

Az 1980-as években

(Kotnyek István felvétele.)

 

  

 

Ezt követően építtették fel az udvar végén 1884-ig működő iskolájukat, amelyet a reformátusokkal együtt használtak.

Az épület nagysága kielégítette az igényeket: például az 1877/78. tanévben tizenhat diákja volt.

 

 

A hajdani iskola épülete 1929-ben és jelenleg

 

Első tanítójuk 1861-től Péterfi Sándor volt, akinek ez volt első működési helye.

 

                  

Péterfi Sándor

 

A hajdani tanító emléktábláját 1941-ben avatta fel a Zalavármegyei Általános Tanítóegyesület

 

1899-ben adták el az épületet.

•1907-ig német nyelvű istentiszteletei is voltak a gyülekezetnek.

 

532. Nagykanizsa, Zrínyi utca 58. (képek még: Batthyány utca 2.)                 (Tersánczky-ház)

 

•A hajdani 5. számú fülöpvárosi, uradalmi funduson áll a ház. A területet az 1840-es évek végén vásárolta meg 1/3-1/3 arányban Koch Gottlieb, Koch Mihály és Tersánczky József.

E harmadán épült fel dr. Tersánczky (Trsztyánszky) József járási tisztiorvos klasszicista lakóháza. A 19. század közepén már állt.

 

  

 

•Tersánczky József (1813-1888) Sümegen látta meg a napvilágot, Pesten végezte orvosi tanulmányait. (Halálakor a kanizsai újságok születése éveként 1812-t adták meg.) 1843-ban Nagykanizsára kerülve nagy elismertséget szerzett szemorvosként.
A Szabadhegyen volt birtoka; a helyi szőlészet és borászat lelkes híveként, hirdetőjeként ismerték.
 

           

 

Amúgy polihisztornak számított; a helyi sajtóban a város ügyeivel kapcsolatos javaslatok sokaságával bombázta – ahogy írta: „jobb híján” – a képviselőtestületet, „mert hiszen az úristenről alig tételezhető fel, hogy újságot olvas”.

Alapállását jól jellemzi a tőle származó mondat: „Olyanról írunk, ami nincs, és azért írunk róla, hogy legyen.”.

Termékeny szakírónak is számított a maga korában. A legkülönbözőbb témákban jelentek meg könyvei, jobbára a helyi nyomdákban.

 

1902

 

1867 végén alakult meg a Nagykanizsai Tornaegylet. Elnöküknek az eszmét lelkesen támogató Tersánczkyt választották, aki a tisztséget viszont nem vállalta. Így az eredetileg alelnöknek választott Walbach Mór lett egy hét elteltével az elnök.

Az NTE a későbbiekben egyik alapítója lett a Magyarországi Testedző Egyesületek Szövetségének.

 

 


A MOTESZ 1912-es igazoló oklevelének szövege

 

•Tersánszky halála után, 1910-től a Kerületi Munkásbiztosító Pénztár, majd 1938-ig az OTI itt működtette irodáit, orvosi rendelőit.

 

(Dr. Fodor Zsolttól.)

 

Amikor még a Kerületi Munkásbiztosító Pénztár használta az ingatlan egészét

 

•A fiatalon elhunyt Erdősi (Biba) Eugénia (1855-1886) ünnepelt szubrett volt. Legnagyobb sikereit a berlini Walhalla Színház, az udvari opera énekeseként érte el. Szülei – halálakor – e házban éltek, innen indult az énekesnő temetési menete.

 

Erdősi Eugénia (1886)

 

A tragédia hírére a helyi lapokban többen is verssel emlékeztek Kanizsa ünnepelt szülöttére.

A legrövidebbet (talán legjobbat) itt közlöm.

 

Erdősi Eugénia emlékkövére:

 

Csillag voltál… Csillag az égboltról, ha lehullott:

Egy szaladó fényív messze utána ragyog…

 

                                                  Ifj. Tersánczky József

 

(Kocsis Katalin kutatásai szerint Eugénia 1856-ban a ma Zalaerdődnek nevezett Nyavalád községben látta meg a napvilágot.)

Biba Ferenc másik leánya, Erdősi (Biba) Kornélia és fia, Erdősi (Biba) Bálint is tanítók lettek. Utóbbi a későbbiekben kereskedelemmel is foglalkozott.

 

Nagykanizsa, Zrínyi utca 59. (egyben Széchenyi tér 3.)

 

•Lásd: Széchenyi tér 3.

 

Nagykanizsa, Zrínyi utca 60. (egyben Batthyány utca 1.)

 

•Lásd: Batthyány utca 3. és Széchenyi tér 4.

 

 

 

 

 

 

.

 
/1