Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



036. Nagykanizsa, Alkotmány út és Kalász utca sarka (Kalász utca 1.)              (Méntelep)  

 

•Somogyvári Somogyi Gyula (1852-1899) nagybirtokos, korábban (1877-től) nagyatádi segédszolgabíró az akkor már darabjaiban értékesített Inkey-birtok palini részéből vásárolt 1891-ben.

 

 

 

(Thúry György Múzeum.)

 

A méntelep első világháború előtti képei: alul a központi épület

 

A terület megszerzése után azonnal, 1891-ben Sallér Lajossal felépíttette az állami méntelepet. Az építkezés a korábbi major helyén történt.

 

  

A központi (parancsnoki) épület ma

 

  

 

Öt épülete a gyakorlóiskola, a legénység, a feljebbvalók, a raktár számára készült; istállója két megye 160 lovának adott helyet.

A következő (esetenként nagyon gyenge minőségű) felvételek a századfordulós képeslapokról származnak:



Az országút nyárfái mögött a méntelep

 



A központi épület nyugati (felül) és keleti (alul) oldala
(Itt volt a parancsnoki lakás. A telep első vezetője Parcsetich Ottó kapitány volt, aki 1901-ben, negyvenhárom évesen halt meg. A középső képen talán ő látható nővére, Koller Vilma és kutyájuk társaságában.)

 

 


A fenti két képen látható épületben laktak a tisztek és az állatorvos



A teniszpálya



A telep büszkeségei: az „eredeti ardéni” lovak

 

Szolgálaton kívül

(1907)

 

Jóval a városi hálózat kiépülése előtt saját vízvezeték-hálózata lett. Erre emlékeztet a kecses víztorony.

 

      

 

A létesítmény parkját 1893-ban így méltatta a Zalai Közlöny munkatársa:

 

 

Az Ottó-liget vadgesztenyéi
(A területen kialakított fiatal park legszebb része a korábbról származó vadgesztenyés volt. Egyértelműen Parcsetich érdeme volt viszont, hogy az ökrök és birkák tanyája helyén szemet gyönyörködtető kert létesült. Felettesei egy 1893-as napiparancsban − elismerve a parancsnok érdemeit − az Ottó-park nevet adták a helynek.

A leírások szerint szép időben a vadgesztenyék alatt ebédeltették a fontosabb vendégeket, akiket ugyanitt tekepálya is várt.)

Az intézmény 135 katonát foglalkoztatott, hatásköre Somogy és Zala megyékre terjedt ki.

 

A katonaság számára felvásárolt lovak hajtása a kereskedőhöz (1881)

 

Lovak vizsgálata (1881)

 

1913-ban az egység átköltözött a Kossuth téri új épületekbe, ide pedig Nagyatádról telepedett át az ottani méntelep.

•Eredetileg a bejárattól a központi épület déli oldala felé kanyarodó út keleti irányban kilépett a méntelep területéről és egy fasorban haladt tovább. Ezt nevezték a helyiek Huszár-allénak, mert a méntelep gondozói (a huszárok) erre lovagoltak a gondjaikra bízott állatokkal. A fasor az Öregförhénc hegykapujától dél felé tartó földútig (ezt pedig Hosszú útnak hívták) tartott.
Mára az allé fái jórészt eltűntek, helyükön akác és bozót burjánzik. Az út meghagyott része már ezek mellett vezet.


            
Balra az allé néhány öreg fája a kerítésen belül, jobbra egy a kerítésen túl

 

•Somogyi kezdeményezője volt a balatonberényi fürdőtelep létesítésének is. 1894-ben palini kastélyában tartották megbeszéléseiket az ügyben érintettek. Somogyi az ott elhelyezkedő földjei hasznosításában volt érdekelt. Az első nyaralók egyikét is a család építette (1908) Balatonberényben.

 

Balatoni „fürdőház” a 19. század első felében (1879)

 

 

A balatonberényi fürdőélet két képe a századfordulóról

 

•A két világháború között Rubint Károly mérnök, itteni földbirtokos tulajdonában volt a Somogyi-birtok e része. (Somogyi Gyula leánya, Antónia 1904-ben lett Rubint felesége.)

 

A méntelep központi épülete Rubint Károly birtokában. A korábbi képeslappal összehasonlítva látszik, hogy a házat két végén megtoldatták (feltételezem, hogy Rubint) és egy timpanon is kialakításra került.

 

Rubint Károly

(1875-1943)

 

Rubint 1902-ben került a kanizsai fűtőházhoz, amelynek 1919 és 1933 között főnöke volt. Működése alatt intenzív kulturális élet bontakozott ki a fűtőházban.

Rubint Károlynét 1935-ben elnökének választotta a Keresztény Jótékony Nőegylet.

•Az államosítás után a Rubint Károly által birtokolt területen (1949-től közel húsz éven át) gépállomás működött.



A víztorony és a gépállomás új csarnoka 1965-ben



Az épület adott helyet a gépállomás üzemi konyhájának, irodáinak és kultúrtermének
(Az 1960-as években készült kép.)

 

A továbbiakban az 1963-ban alakult ÉPGÉP helyi egysége, majd jogutódja, az Emelőgépgyártó Vállalat termelt itt. Tevékenysége az 1990-es évek elején szűnt meg.

 

             

 

Az 1968-as építkezés

(fortepan.hu)

 

                   
A képek az 1980-as évek második felében készültek

(Tüttő Istvántól.)

 

•A méntelep igényei miatt nyílt meg 1893-ban a palini posta (Alkotmány út 57.), de a megnövekedett forgalom miatt tervezték állandó vasúti megálló létesítését is.

 

(1892)

 

Utóbbi megvalósulásáról nincs adatom, de vizsgálandó, hogy nem így keletkezett-e a jelenlegi Újudvar állomás. Ezt némileg valószínűsíti, hogy még 1947-ben is csak forgalmi kitérőként tartották nyílván a helyet. (Egy 1921-es helyi hírben is említik.) Ráadásul, jelentős távolságra van Újudvar falutól.

Megjegyzem, hogy még a negyedik katonai felmérés (1912) sem jelez ezen a helyen rakodót, megállóhelyet, állomást és egy internetes forrás 1915-re teszi létesítése évét.

           

037. Nagykanizsa, Alkotmány út 49. és 56.

 

•Unokahúguk emlékei szerint a kis házat az első világháborút követően vásárolta meg a két Durgó testvér, Ilona és Katalin. 1925-ben némileg bővíttették az épületet, majd ott élték le hátralévő éveiket.

 

           

Ilona (balra) és Katalin
(Az eredeti képek Herczegné Horváth Ilona tulajdonában.)
(zaol.hu)
 


Alkotmány út 49.

 

Mindketten önkéntes ápolói munkát vállaltak a háború idején, majd hivatásos ápolónőként dolgoztak tovább. Tevékenységükkel igen rangos vöröskeresztes elismeréseket is kiérdemeltek.
Ilona (1886-1970) és Apor Gizella 1920-ban a magyarok közül elsőként vehették át a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságától a Florence Nightingale-emlékérmet.
Katalin (1889-1981) 1972-ben kapta meg a Nemzetközi Vöröskereszt legmagasabb kitüntetését, a Henry Dunant-érdemrendet.

 


Durgó Katalin (jobbra) az első világháborúban

 

•Az utca másik oldalán romosan, de még áll az öreg uradalmi kocsma.
 

   

 

   

 

 

A bontás 2011 nyarán



Inkey N. János (1780-1840) téglája a bontásból

 

Nagykanizsa, Alkotmány út 57.

 

•Lásd: Alkotmány út és Kalász utca sarka.

 

 

038. Nagykanizsa, Alkotmány út 60.

 

•Az Inkeyek hajdani uradalmából kiszakított Somogyi birtok maga is tovább aprózódott. Egy része (benne a volt ménteleppel) a két világháború között már Rubint Károly tulajdonában volt.

 

Családi fotó a két világháború közötti időszakból

(Thúry György Múzeum.)

 

Somogyiék tulajdonában maradt a másik rész, amelynek központja e kastély volt. Építéséről nincsenek adataim, de valószínűsíthető, Somogyi Gyula 1891 tájékán építtette Sallér Lajossal, amikor birtoka szomszédos, északi részében kialakíttatta a méntelepet.

 

 
              
A kastély keletről és északról

 

    
Nyugatról és délnyugatról 

 

A hajdani istálló ma

 

1896

 

1910

 

1922-től a megmaradt birtokot ifjabb Somogyi Gyula (1885-1947) vezette.

•Somogyiék nem csupán a méntelep esetében alakíttattak ki egy kilovagolásra alkalmas, fasorral szegélyezett utat (Huszár-allé), de itt is. Ez a jelenlegi Iparos utca folytatásaként vezetett keleti irányba. A „Somogyi-allé” szintén az Öregförhénc felől délre tartó Hosszú úthoz csatlakozott.
A Huszár-allé mai állapotának leírása vonatkoztatható a Somogyi-alléra is, azzal az eltéréssel, hogy utóbbiban öreg fát már egyáltalán nem találunk.

•A kastélytól némileg délre állt a palini uradalom „hat kerékre felállított” (időnként lazsnakiként emlegetett) gőzmalma, az 1862-ig létező „uradalmi gyár” része. A malom helyét a második katonai felmérés (1858) még nem jelezte.

 

A két világháború között

(Thúry György Múzeum.)

 

Az 1864-től kanizsai kereskedők (a Vár úti gőzmalom alapítói) által bérelt és a maga idejében hatalmasnak számító épület 1866-ban már másodszor égett le.

Ez magyarázhatja, hogy 1873-ban a helyi lap nem is malomként, hanem malomféle épületként említi, amelyet laktanyaként hasznosít majd a katonaság.

 

1876

 

1894-ben még működött, akkor a Somogyi család tulajdonában.

•A második világháború után a Palinban létrehozott állami gazdaság tevékenykedett itt, amely az 1961-es összevonások révén a Nagykanizsai Állami Gazdaság része lett.

 


1969
(Gyakorlaton a helyi mezőgazdasági technikum diákjai. A palini egység az iskola tangazdaságaként működött.)
(Az eredeti felvétel Miklós Zoltán tulajdonában.)
 

•Palin 1925-ben felszentelt harangjait a hívők és a Somogyi család adományaiból szerezték be.

 

039. Nagykanizsa, Alkotmány út 81.                                                   (Inkey-kastély*)

 

 A két világháború között

 

•Pallini Inkey János (1674-1742) építtette az 1720-as években. A kor szokása szerint alacsony falakkal, magas tetőzettel készült.

Inkey János Zala, Somogy és Vas alispánja volt. Kastélya így a három megye vezetőinek, befolyásos embereinek találkahelye volt a megyeházák megépültéig.

•Kápolnájáról 1816-ban azt jegyezték fel, hogy a kastélyhoz csatlakozóan egy kis dombra épült; 1746-ban emeltette Szent József pátriárka tiszteletére Inkey János fia, Boldizsár. Tornya nem volt, 14 kg-os harangját a falra erősítették.

 

                                                              

                                                                             A család címere

 

Az 1778-as kánoni vizsgálat egy oltár és egy 25 fontos harang létéről tesz említést. Orgonája nem volt a kerítéssel körülvett kápolnának.
1906-ban még létezett, az első világháború előtt a helybéliek is ide jártak istentiszteletre.
Inkey Boldizsár (1726-1792) emeltette még Förhénc, Lazsnak kápolnáját, továbbá a Szentháromság-szobrot is.
•A 18. század második felében már szép angolpark övezte a kastélyt. Hatalmas fák, mesterséges tavak és szigetek, nimfák szobrai ejtették ámulatba a látogatókat.

A kastélyt a 19. század elején Inkey N. János (1780-1840) bővíttette, 1999-ben átalakítva felújították.

 

 

•Persze, a helyi nincsteleneket foglalkoztatta a kérdés, hogy miként gazdagodhatott meg számukra felfoghatatlan mértékben az Inkey család.
A választ nem tudhatták, így mesei elemekkel átszőtt történetet találtak ki magyarázatként.
A monda szerint a község határában volt egy forrás (Basa-kút), ahol egy török basa fejét vágta le az Inkey bárók őse, aki egyike volt a környék kanászainak.
A basa vizet kért, a kanász a forrásra mutatott, majd levágta a lehajoló török fejét.
Jutalmul akkora birtokot kapott, amelynek területét képes volt egy nap alatt körüllovagolni.
A Basa-kút állítólag a falu északnyugati részén volt, nagyjából az országútról Förhéncre vezető bekötőúttal átellenesen, középütt a Principális-csatorna és az országút között.
A hely keleti oldalára időközben vasúti pálya került.

 

1991
(Gémeskút a vasúti pálya nyugati oldalán, a Zsigárdra vezető úttól északra.)
(Gerencsér Tibor felvétele.)
 

•A család palini ágának 26000 holdas birtokát Inkey N. János halála után, 1846-ban eladósodott örökösei eladták. A vásárló a belga király (I. Lipót) volt, aki az akkor még gyermek kisebbik fiának, Fülöp Eugénnak vette meg.

•A hagyomány úgy tartja, hogy a király megbízottja az udvar közepére terített hatalmas ponyvára számolta le a nem kevésbé hatalmas vételárat. Az aranyak átszámolása e módszerrel több, mint fél napig tartott.
Végül a vendég kapát kért, egy vakondtúrásba vágta és a földet a levegőbe szórta.
– Akkor lesz ez megint Inkey-birtok, amikor ismét együtt lesz ez a halom föld – mondta.

 

Az uradalmi központ 1864-ben
(Mint látható, a park java az akkoriban létesült vasútvonaltól nyugatra helyezkedett el.)

(library.hungaricana.hu)

 

A központ másik része a mai Kalász utca helyén
(Alul a hajdani temető, felül a téglavető.)

(library.hungaricana.hu)
 

•Fülöp Eugén herceg a későbbi II. Lipót király öccse volt. Amikor – akkor már király – bátyja egyetlen fia 1869-ben meghalt, akkor a herceg lett a trónörökös, amivel együtt járt a Flandria grófja cím. (1871-ben meglátogatta palini birtokát, egy kocsikázás mértékéig Kanizsán is megfordult.)

Királlyá azonban csak a trónörökös fiát koronázták, mert bátyja, II. Lipót túlélte.

 

                              

                            I. Lipót (1790-1865) az első             II. Lipót (1835-1909)       Fülöp Eugén herceg (1837-1905)

                             belga bélyegen 1849-ben

 

Még ekkoriban is Palinból irányították az egész uradalmat. (A jószágkormányzó Glavina Lajos [1806-1885] lett és az is maradt harminc esztendeig, 1876-ig.)

 

1876

 

A bekövetkező fellendülést az „uradalmi gyár” létrehozása jelezte.

Kámáncspusztai fűrészüzeme a tulajdonosváltások után 1940-ben még működött. (Akkor Németh József kanizsai bognármester birtokolta.) Az út nyugati oldalára telepítették. A katonai felmérések közül először a harmadik (1879) ábrázolta.

Jelentős volt az uradalom alagcső- és téglagyártása is. Ez a téglaégető a Kalász utca végén, a keleti oldalon helyezkedett el.

Szeszfőzdét és egy gőzmalmot (lásd: Alkotmány út 60.) is létesítettek.

Viszont már a hanyatlás kezdete volt, hogy 1862-ben a „gyár” üzemi szervezetét megszüntették, és részeit bérbeadással hasznosították. Ugyanekkor, ugyanezt tették az uradalomnak a környező településeken fekvő egységeivel is.

 

1862

 

Szántás gőzekével (1870)

(A két gőzgép – „mozdony” – felváltva húzta drótkötéllel az

ekét, amely ugyancsak felváltva használta két ekesorát.)

 

•A palini központi rész bérlője a tulajdonos összes uradalma főigazgatójának fia, a francia származású Clement Lipót lett. Clement egy év alatt megtanult magyarul, a kastélyt pezsgőgyárrá, az angolparkot legelővé, faiskolává alakíttatta. Feleségül az uradalmi számtartó, Godina János (1894-ben, hetvennégy évesen érte a halál) leányát, Vilmát választotta. Ötvenhárom éves volt, amikor 1902-ben meghalt.

 

1865

 

1883

 

1899

 

A bérlők ugyan gazdagodtak, de birtokát a trónörökös 1888-ban eladta.

Arra ezután újabb – most már részekben történő – értékesítés várt.

•A szabadságharcban Inkey Kázmér (1882-ben, hatvannégy évesen halt meg) zászlóaljparancsnok és őrnagy, János százados lett. Testvérük, Eduárd a császár szolgálatában jutott tábornokságig.

1848 novemberében Kossuth az alábbi rendeletét küldte Zalába:

 

Országos Honvédelmi Bizottmány

Zala megye közönségének

 

Inkey Eduárd, ki az ellenség táborában magyar hazája ellen harcolt és harcol, mint hazaáruló tekintve, minden ingó s ingatlan javait zár alá tétetni határozta a honvédelmi bizottmány – melynek végrehajtására az illető megyei hatóság utasíttatván a végrehajtásra kiküldetik.

                                                 a honvéd. bizottmány

                                                      Kossuth Lajos

                                                            elnök

 

•Az új palini községi temetőt 1925-ben létesítették és egyben felállításra került egy kőkereszt is.

 

      

 

Megjegyzem, 1871-ben, ötvennyolc évesen Palinban temették el Zathureczky Ferdinándot, az uradalom ügyvédjét, 1876-ban Clement Lipótnét, 1899-ben Somogyi Gyulát és pár év múlva Somogyi fiatalon (16 és 19 év) elhunyt két leányát is. Az akkori temető elhagyatva most is létezik. A későbbi méntelep északi határa mentén (a víztoronytól északra) találjuk a fákkal, cserjékkel erősen benőtt területet. Én már csak egy, 1918-ból származó síremlék alsó részét leltem ott.

Talán érdekes, hogy az említettek közül Zathureczky Glavina sógora volt, fia, Zathureczky Zsigmond pedig Clement jószágigazgatója lett.

 

 

Nagykanizsa, Alkotmány út 89.a

 

•Lásd: Erzsébet tér 21.

                                                  

040. Nagykanizsa, Alkotmány út 93.

 

•A régi iskola még létező épülete.

 

 

Az egy tanerős palini iskola 1868-tól folyamatosan működött. Az intézménybe sokáig főleg az uradalmi cselédek gyermekei jártak.

 

1878

 

Tanítójuk személye évtizedeken át nem változott. Magasi József 1908-ban, ötvenhárom éves korában hunyt el.

 

Pusztai iskola (1855)

 

A 20. század elején a tanító lakása az Inkey-kastéllyal szomszédos házban volt.

 

(8800.hu)

 

 

.

 
/1