Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



055. Nagykanizsa, Bajcsy-Zsilinszky Endre utca

 

•Az 1864-es kataszteri térképen csak az utca nyugati vége visel nevet (Sormási utca).

Az akkori Fő utat, Sormási utcát, Malom (lásd: 447. sorszám alatt a Szent Flórián tér ismertetését) utcát 1900-ban Ország út néven egyesítették. Az így kialakított út 1945-től Bajcsy-Zsilinszky Endre utca.

 

Bajcsy-Zsilinszky Endre utca 112.
(Harangozó Tibor gyűjteményéből.)
 

056. Nagykanizsa, Bajcsy-Zsilinszky utca 7.

 

•1910-ben építtette Szabó Albert gyógyszertára számára.

 

  

Bajcsy-Zsilinszky utca 7.

 

A belügyminisztérium 1907-ben engedélyezte Szabónak, hogy Kiskanizsán megnyissa a város negyedik patikáját. A gyógyszertár Páduai Szent Antal nevét viselte.

 

1907 októbere

 

Az 1943-as telefonkönyv már a városrész postahivatalát jelzi e helyen. A patika az utca 3. számú házában volt akkoriban. Most a 3.a számú épület áll ott.

 

A patika második, már nem álló épülete
(Thúry György Múzeum fotótára.)


•A városi címtárak közül először az 1920-as adta meg a kiskanizsai posta helyét. Az intézmény a Szent Flórián tér 13. számú házban működött. 1926-ban és 1937-ben a Szent Flórián tér 3. címet közölték.
Korábbi adatom alig van.
1877 nyarán közölte a helyi lap, hogy (levélpostai és kocsipostai szolgáltatással) új postahivatal nyílt Kiskanizsán. A leveleket naponta vitte egy gyalogos küldönc Kanizsára.
A 19. második felében évtizedekig Hófer Ferenc (1895-ben, 63. évében halt meg) végezte a kiskanizsai postamester feladatait. (Erdészi képesítéssel rendelkezett, volt jegyzője az önálló Kiskanizsának, majd Vécsey Zsigmond polgármestersége idején a teljes városnak, de az olvasókör elnöki tisztségét is betöltötte egy időben.)
Háza a Varasdi utca 46. szám (jelenleg Varasdi utca 78.) alatt állt. Az épület a századfordulón a kiskanizsai óvodának is helyet adott. Könnyen lehet, hogy ezt megelőzően a posta várta itt ügyfeleit.

 

057. Nagykanizsa, Bajcsy-Zsilinszky utca 23. (korábbi számozás szerint) és 37.

 

•A kiskanizsai gőzmalom létéről 1876-os az általam ismert első adat, de a harmadik katonai felmérés (1879) is itt jelzi.

 

1879


A malom a 20. század elején ifjabb Paulus(z) György (1920-ban, ötvennégy esztendősen halt meg) tulajdonában volt, akinek azonos nevű apja is a molnár mesterséget űzte. (Megjegyzem, hogy az akkori (23. szám alatti) telket időközben megosztották.)
 

Kisebb gőzmalom rajza (mozgatható gőzgéppel) 1884-ből

 

Paulus(z) ezt az ingatlanát átadta (a 21. szám alattinak is birtokosa volt) vejének, Bucholz Viktornak. A malmot új tulajdonosa 1910-ben lakóházzá alakíttatta.

 

Bajcsy-Zsilinszky utca 23.

 

•Ekkor azonban a közelben már létezett egy új malom.

 


1907

 

1917

(Thúry György Múzeum.)

 

Horgos János 1911-ben cserélte az üzem gőzgépét diesel-motorra.

 

1916

(A molnár 1945-ben, hetvenkilenc éves korában halt meg.)


1918 tavaszán a Breiner és Grünfeld nevű zákányi cég, 1923-ban a Reich és Weisz cég, majd Lichtenstein Mór (hatvankét éves volt, amikor 1936-ban meghalt) kezébe került a hengermalom.

1930 végén (ekkor Flesch Jenő János volt a tulajdonos) a malom kigyulladt. Gépházát ugyan sikerült megmenteni, de a főépület és teljes berendezése üszkös romhalmazzá vált.
Az üzem újjáépítésére vonatkozó adattal nem találkoztam.
 

058. Nagykanizsa, Bajcsy-Zsilinszky utca 64.b (valójában Hajgató Sándor utca 2.) és 90.

 

•Itt, a Hajgató (korábban Polgár) utca sarkán – a városrész egyik legforgalmasabb helyén – természetes módon jelent meg a kiskereskedelem.

Az 1864-es kataszteri térkép szerint az ingatlan Rauch Jakab tulajdonában volt, aki házában szatócsboltját működtette. Még az 1907-es címtár is ezt az állapotot rögzítette, de a két világháború között is ilyen kereskedésnek adott helyet az épület.

A jelenlegi ház keleti oldalán tábla őrzi Kunfi Zsigmond (1879-1929) szociáldemokrata politikus emlékét. A városban született, itt is érettségiző Kunfi 1918-ban, 1919-ben miniszter, majd közoktatási népbiztos lett.

Az emléktábla léte azt sugallja, hogy a mai ház elődjében születhetett, de erre adatot nem találtam.

Apja, Kunfi (Kunstätter) Benedek nyugalmazott pénzügyőri szemlész Hlatkó János szabómester helyi cégénél könyvelősködött.

 

                          

                                                                                                                  

 

 Kunfi Zsigmond

 

  

A telek Hajgató utcai oldala

 

•A 90. szám alatti ingatlanon működött a Lancsák testvérek (az 1893-ban született János és az 1894-ben világra jött Kálmán) 1925-ben alapított kereskedése (fűszer, gyarmatárú és gabona).
Talán ők voltak az első világháborút követően emelt ház építtetői is. (Az udvari melléképület azonban öregebb.)

 

    
(A kapu díszítése nagyon hasonlít a Király utca 34. szám alatti társáéhoz. Könnyen lehet, hogy készítőjük egyazon mester.)

 

 

  
2018

 

•A megszűnt presszó „Rajna” neve megérdemel egy kis kitérőt.
A helyiek Kiskanizsa területének azt a részét, ahol az 1700-as években érkező katolikus, Felső-Rajna vidéki németek megtelepedtek, Rajnaként emlegették. A Bajcsy-Zsilinszky és a Bajcsai utca közötti területet számították ide. (Ezzel kapcsolatos, hogy az 1864-es kataszteri térképen a Körmös utcát még Rajnai utca névvel találjuk.)
Hasonló meggondolás vezetett a Rácváros elnevezéshez is, amely a Bajcsai és a Varasdi utcák által határolt térség volt.
Az ilyen módon három egységre szakadt városrész lakói feszültségekkel terhes viszonyban voltak egymással. Még akkor is, amikor már mindannyian magyarnak és büszke „sáskának” tartották magukat.
(E témával kapcsolatos információim Förhénci Horváth Gyulától származnak.)
 

 

 

 

.

 
/1