Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



046. Nagykanizsa, Attila utca

 

•Már 1772-ben is említették az utcák felsorolásában.

1873-ban nevezték el az addigi Miháldi (Miháld) utcát Attila utcának.

•1910 körül házai jobbára még zsúptetősek voltak. Mivel ezek nagy többségének nem volt kéménye, az egész utca a füst szagában úszott. Legszagosabb utcának az akkori újságíró mégsem ezért választotta.

Akkor még a város sok utcájában nyitott csatorna szolgált a csapadék feleslegének elvezetésére, de az itteni árok – az itt lakók nyilvánvaló közreműködésével – valódi kloáka volt, e funkciónak megfelelő szaggal.

•A régi utcából (az 1786-os térkép szerint – már akkor – későbbi hosszában létezett) mára csak nyomvonala maradt.

 

    

A pálya a mai Attila utca 10. és 12. számú házai elé épült
(Török Tibor az 1960-as évek végén, Gerencsér Tibor 1973-ban készítette felvételét. A korábbi képen még ott az utca 60. és 62. házszámú épülete.)
 

Mai vonalvezetése sem teljesen azonos a korábbival, hiszen eredetileg a Petőfi utcába torkollt.

 

A Petőfi utca és az Attila utca eleje 1900 körül
(A terep lejtésének problémáját a torkolat déli sarkán emelt Hertelendy-bástyával kezelték.)
 

1973-ban már ez a kép fogadta az Attila utca torkolatát keresőt
(Gerencsér Tibor képe.)
 

Két kép az utca utolsóknak maradt házairól:

 

   

Attila utca15. (balra) és 17. az északi oldalon, illetve 36. (jobbra) és 38. a déli oldalon

(Thúry György Múzeum.)

 

047. Nagykanizsa, Attila utca 2. (korábbi számozás szerint)

 

•Itt állt az a ház, amelyet bérelve 1889-ben megnyitotta negyedik óvodáját a Kisdednevelő Egyesület. Sokszor Petőfi utcaiként emlegették, hiszen az épület valamelyest annak is része volt látványilag.

 

A hely 1864-ben

(A zöld háromszöggel jelölt épületben a város – jobb hely hiányában – előbb elsős és másodikos elemi iskolások oktatását végeztette, ezt követően létesült óvoda benne.)

(library.hungaricana.hu)

 

048. Nagykanizsa, Attila utca 59. (korábbi számozás szerint)

 

•Ott ahol a hajdani Rózsa és Attila utca vége összeért, az Attila utca északi oldalának utolsó háza a 19. század második felében Chinorány Boldizsár tulajdonában volt.

•Ő volt a helyi postamesterek sorát adó híres família utolsó postamester tagja.

Hetvenkét éves volt, amikor 1900-ban meghalt.

 

A család síremléke a köztemetőben

(A négyszögletes rész feletti sávban még olvasható a „BUS EMLÉKÜL” felirat. A felület többi részét a család tagjainak halálozási adatai fedik. Felül, az ívelt darabon találjuk az 1863-ban meghalt Chinorány Boldizsár főszolgabíró nevét.)

 

A hajdani nagy vagyonukból addigra az általa ide építtetett háza (valójában két épület) és mögötte egy jókora földterület maradt.

•Utóbbi volt a Postakert. Az elnevezés a család tevékenységére utalhatott. Nagyjából arról a területről van szó, amelyen ma a Rózsa utcának az Attila utca és a Hevesi út közötti szakasza halad át.



A környék 1900-ban

(Thúry György Múzeum.)

 

•Ízelítőül, itt közlök néhány képet a Rózsa utca régi házairól. (Az utcát az 1864-es kataszteri térképen is e névvel találjuk.) A lakótelep építésekor az összes öreg ház is eltűnt.
1900 körül még nagy számban álltak zsúptetős épületek a város külső részein. A kanizsai városrészben a Rózsa utca 8. szám alatti háznak nagyon sok „ikertestvére” létezett. Egyfajta egyöntetűség volt jellemzőjük: beosztásuk, a falak alapanyaga (hasított keményfa), az ablakok elhelyezkedése, a tető üstökös jellege (mindkét végén csapott nyeregtető) azonos volt.
 

Rózsa utca 8. és 10. 1930 körül

(Thúry György Múzeum.)

 

A beosztás

(Rózsa utca 8.)

 

Az utcában készülhetett Faragó Márton 1931-es festménye



A 8. szám alatti zsúptetős ház két oldalán látható kerítésfajta használata hajdan általános volt Kanizsa külvárosi részein
(Ketting Klára felvétele 1940-ből.) (indafoto.hu)

 


Rózsa utca 27. és 25. (jobbról)
(Kotnyek István felvétele az 1970-es évekből.)

 


Rózsa utca 35.
(Kotnyek István felvétele az 1970-es évekből.)

 


Az 1970-es években
(Kotnyek István felvétele.)
 

               

A Rózsa utcában jelenleg is látható fogadalmi kereszt 1934-ben került helyére
(Balra a 2006-os, jobbra a 2012-es állapotában.)

 

Amikor a keleti oldal öreg házai még álltak

 

    

A Rózsa utca mentén (Bartók Béla utca 1.) 1969-ben épült fel a város első tízemeletes háza, a Garzonház

(A környéken kialakított lakótelep egyhangú épületei között alig akad figyelmet felkeltő. Számomra a kevés kivétel egyike e ház. Sajnos, egyszobás lakásai ma üresen állnak. Új tulajdonosra és felújítóra vár.)
 

1975 körül

(fortepan.hu)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

.

 
/1