Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



416. Sánc

 

•Korábban itt húzódott a megye határa.

Az első katonai felmérés idején (az 1780-as évek első fele) még csak az országúttól délre eső része létezett a településnek; ez Somogy megye része volt. A második katonai felmérés (1858) térképén már ott van az északi oldalon a hercegi uradalom (Felső-Sáncz, Sáncz-puszta néven emlegetett) majorja, ami a városhoz tartozott.

 

Bagolasánci lábaspajta 1910 körül

 

Bagolasánci vályogszárító 1910 körül

 

A somogyi település – Bagolával együtt, amelyhez tartozva Bagolasánc volt együttes nevük – 1948-ban lett Zalához csatolva.

Megjegyzendő ezzel kapcsolatban, hogy 1919 februárjában Bagolasánc (továbbá Somogyszentmiklós és Liszó) Nagykanizsához csatolását kérte; a kezdeményezés eredménytelen maradt.

 

 

                

Rába József (Bagola-Sáncz) szódásüvege

 

    

A sánci temetőben

 

Sánc neve a hagyomány szerint a vár törökök általi elfoglalása előtti időszakból származik. Ekkoriban a portyázó törökök ellen, védve a fontos utat itt őrtornyot és köré sáncot építettek.

Sáncban egy levél szerint 1775-ben már volt kocsma. A miklósfai uradalom e létesítménye azon a telken állt, amelyen ma a Kaposvári utca 46. és 48. számú házak találhatók. Tartozott hozzá egy „mulatókert” is, amelynek sokszor voltak vendégei a városból érkező, kikapcsolódni vágyó társaságok.

 

1881

 

1921

 

Az első világháború idején készült felvételen a budapesti vasútvonal sánci őrháza
(A Déli Vasút alkalmazottja a központi részből déli irányba vezető (ma József Attila) utca utolsó házában élve vigyázta a forgalmat.)
 

Az efféle őrházak típusterve

 

 

          

Az épület (József Attila utca 45.) ma

 

•Ide illik a több mint százéves kanizsai nyelvtörő:

 „Peksz szűcs nem sánci szűcs.”

(Peksz Antal szűcs titkára és egyik énekese volt az 1862-ben alakított helyi dalárdának. 1901-ben halt meg. Hetvenkilenc éves volt akkor.)

 

 

 

 

 
/1