A már lebontott Petőfi utca 39. szám alatti (dupla) épület

Petőfi utca 62. és 64.

•A városnak ez az öreg utcája a Budára vezető országút mentén alakult ki.

1772-ben, de a 19. század közepén is Cigány utcának nevezték, de ekkor a belső (a Honvéd utcáig terjedő része) része a Récsei utca nevet viselte. Emlegették Nagy utcaként is.

1873-ban lett az akkori Pesti utcából Petőfi utca, majd 1900-ban Petőfi út.

Az 1890-es évek közepén
(Uher Ödön, a fényképész a Honvéd utca torkolatánál a városközpont felé fordulva készítette felvételét. Jobbra az utca nyugati oldalának házai látszanak: a 38. házszámú épület egy darabja, mögötte, oromfalukkal az utca felé fordulva, a 36., 34. és 32. számú házak. Az épületeket már lebontották, telekosztások is történtek.)

Az előző fénykép rajzolt változata egy képeslapról
(Ezen kicsivel jobban látszik a Petőfi utca 28. szám alatti ház, amely a két nyárfa tövében a jobb oldali házsor utolsó épülete. Ott volt 1873-tól Nucsecz József vármegyei tanfelügyelő irodája.
Nucsecz 1822-ben Nagykanizsán született. Piarista tanárnak készült, de 1848-ban otthagyta a rendet, mert honvédnak állt. A fegyverletétel tüzér főhadnagyként érte. A fogságba került fiatalembert besorozták a császári hadseregbe. Onnan szabadulva, 1851-ben visszatért szülővárosába. Elemi iskolai, felső-leányiskolai tanító, majd igazgató lett. 1873-ban kinevezték a vármegye tanfelügyelőjévé. 1898-ban halt meg Kanizsán.)

A felvétel 1910 körül készülhetett
(Jobbra a Hertelendy-bástya, balra a 10-es, 12-es és 14-es számú házak.)
(S Varga György jóvoltából.)
 

A 20. század elején

(Jobbra piros tetővel a 9. számú ház, balra egy darabka a 16. számúból és mögötte a téglakerítéses 16.a.)

Az 1950-es években

(Balról jobbra: a 13., a 11. – itt két épület áll –, a 9. és a 7. számú telkek.)

Az 1980-as években

(Balról az 51. számú, jobbról a 64. számú ház egy-egy része.)

A kép jobb szélén a Petőfi utca 87. szám alatti ház
(Kotnyek István 1980 körül készített felvétele.)